Rosensteini Rosen Miklós: A' gyermekek' nyavalyáiknak meg-esmérésekről, és orvoslásokról (Pest, 1794)

I. A' Dajkákról

Első Szalafz»

Ä2

ment, 4. p. 681. emlékezik egy g. efztendős fiúról, kit az Ó jádzó tárfai egy böltsóben fektettek, abban Ötét eroffen tartották , és nagyon ringatták : de az által alkalmatlan fzé- dülés jött reá, és mint a’ grispán olly zöld epét hányL-ki. Bár mindenkor böksöben feküdjenek a’ gyermekek, de nem kell annak közel lenni fém a’ tüzellöhez, vagy kemen- tzéhez, fém ahoz a’ kö-falhoz, melly mellett a’ háznak, melly futtetik , kéménnyé fel-mégven , az á^tal igen hozzá fzokna a* meleghez , és azonnal náthát kapna, ha az ablakhoz vitettetnék. A’ böltsÓr úgy-is kell belyheztetni, hogy femmi nagy világofság a* gyermeknek fzemeiben ne mennyen. Egy meg-lett tmber mindjárt tapafztalja , melly igen meg-gyengítteaiek fzemei, midőn az afzialnál az ablaknak ellenében dolgozik.

Hogy bátorságban légyen a’ gyermek a’ rüh ellen , nem elég az, hogy a" fzoba tifz- tán tartafsék ; hanem a’ Dajka-is hafonlókép- pen a’ tifztaság korul forgolódjon, és a’ gyermeknek fejér-ruháit, poíktóit, póláit, és lekötő finórjait tiíztán tartsa, és fzorgalma- toífan változtaffa.

Közönségeffen a’ gyermeket addig ízop- tatják , míg az ő i6 tejes-fogai ki nem jó- nek, mellynek mindazáltal bizonyos idejét m°g-nem határozhatni. A’ gyenge gyermeknek tovább vagyon fzúksége a’ tsetsre, mint az erősnek. De tsak ugyan laffan el-kell attól ízokiatni; úgy pedig , hogy eleinte egye-