Rosensteini Rosen Miklós: A' gyermekek' nyavalyáiknak meg-esmérésekről, és orvoslásokról (Pest, 1794)

I. A' Dajkákról

Sh

Ä Dajkákról,

15

Ha az említett kürnyűl-álláfok közzül, valamelyikre nézve, fzukség a’ Dajkát változtatni, abban fetnmi kár nints, tsak hogy az új, a’ ki válafztatik , bírjon az említett tulajdonságokkal , és Valamivel ifjabb teje légyén , mint az elsőnek, vagy előtte valónak volt. De hat hetesnél régibbnek nem igen kellene lenni , mert külömben a’ miatt rofzfz has-menés következhetne a’ gyermekre.

Kötelefsége az a’ Dajkának , hogy olly gyakran adja a’ melyét a’ gyermeknek, a’ mint éhezik, vagy fzomjuhozik ; de koránt fém mindenkor, midőn sír és kiált. Mert az által a’ kis gyomor meg-terheltetik , és az eledel meg-nem eméfztethetik. Ez akkor követi az 6 terméfzeti változását, favanyú és tsipo's léfz, és a’ gyomorban hányáit, a’ hurkában rágáft okoz. Az illyetén hányáit az Anyák és Dajkák hafznosnak tartják a’ gyermekeknél. Bizony tsak olly hafznos ez, mint egy meg-lett embernél, a’ ki napjában olly fokát, és olly gyakran efzik és ifzik, hogy kéntelenittefsék azt ismét, meg ismét ki-hányni. Következésképpen jól tseiekefzik a Dajka , ha úgy fzoktatja a’ gyermeket, hogy tsak bizonyos órákon, és tsak akkor, mikor fzúksége vagyon arra, fzoptatja. — Hogy fzüksége vagyon a mellyére, könnyen meg-esméri abból 1) ha jó ideje már, hogy nem fzopott. 2) Ha fzeineit a’ Dajkára fiiggefzti, és akár hová mégyen, azokkal etet követi. 3) Ha az ő fzemeibol kilát-