Richter Aladár dr.: A víztartószövet s az élettani felemáslevelűség némely esete (Budapest, 1916)
IV. A Piperaceák leveleinek összehasonlító alkattani vizsgálatából levonható élettani tanulságok
A VIZTARTÓSZÖVET. 89 mutat arra, hogy egy bifacialisan fejlődő levél adott anatómiai képe egyenesen ráczáfol ScHÜRHOFF-ra. A levél fejlődésének előhaladásával viszont emelkedik a fénysugarak élettani jelentősége az áthasonító munkában és íme a szóbanforgó képletek száma rohamosan megfogyatkozik és utóbb el is tűnik, — tehát oly időszakban, a mikor is az esetleges »fényérzőkészülékek« közreműködésére egy árnyékot kedvelő xerophyta leginkább reá volna utalva. 5. A p a 1 i s s a d e-s e j t e k, legyenek azok a víztartószövet talptáj éki, vagy közvetetlenül a levélszín epidermalis sejtjének mindig homorú alapfalához illeszkedők, talán az egész növényvilágban kivétel nélkül a fényforrás felé több é-k evésbbé kidomborodók; következéskép fénygyűjtők. Anatómiailag ez az elv legkifej ezetebben érvényesül a) a csekély számú chloroplastot magába foglaló kat- lankás (töbörszerű) palissad e-s ejtek ben, a melyek tetőrésze szemmel láthatóan tölti be a gyűjtőlencse szerepét (VIII. tábla, 60. rajz, i—i), ép úgy, a hogy esetleg egy Peperomia-levél a maga egész felületével (I. tábla, 6. rajz, i—i), b) hogy azután az ekként egybegyűjtött fénysugarak a palissadeban rejlő buzogány fej forma kristály csoportok dispersiójával jussanak el többé-kevésbbé a palissadesejtek aljában csoportosuló chloroplastokhoz (II. tábla, 9. rajz ; IV. tábla 29. rajz ; VI. tábla. 42. rajz; VIII. tábla 60. rajz, as—as). Ezt a jelenséget Schürhoff élettanilag helyesen ismerte fel, kezdetleges rajzaival pedig annyiban helyesbít (69. 11. tábla, 2. és 3. rajz ; III. tábla, 7, 8, 9, 11 és 13 rajz), a mennyiben Haberlandt (egyébként mintaszerű) rajzaiban a palissad e-s ejtek jelzett lencseszerű domborulatát itt-ott mintha elhanyagolná (24. L tábla, 1—11, 13, 15, 18, 23 és 26. rajz, — ellenben jók : a 12, 14, 24 s részben a 25. rajz) ; jóllehet e tekintetben, Noll után (33), Haberlandt fejtette ki részletesen a Sela- ginella Martensii katlankás áthasonító sejtjeinek anatómiai és physiologiai jelentőségét (25; 26. 243, 106. rajz). A vízA czölöp- sejtek mint fénygyűjtő és a kristályképletek mint fényszóró életműszerek. 307
