Richter Aladár dr.: A víztartószövet s az élettani felemáslevelűség némely esete (Budapest, 1916)
III. A kisérletnek alávetett Piper-levelek physiologiai anatomiája
A VIZTARTÓSZÖVET. 77 milag elmaradó hypoderma vízraktározó szerepét a szivacsparenchymának néhány (i—3) sejtsorból álló hyalinrétege veszi át, a bőralatti sejtek sejtnedvét pedig az anthocyan gyakran megfesti (XI. tábla, 83. rajz h—at). Más szóval elmondhatnék, hogy a Pi. magnificum szivacs- parenchymája Peperomia-szerűen viselkedik (XI. tábla, 83. rajz, sp—sp2). Az egyébként uralkodó és apró tűkristálykákban bővelkedő mesophyllumnak a palissade-dal határos szivacsparen- chyma rétegében bőséges a chlorophyll. Mindez arról tanúskodik, hogy a Pi. magnificum szivacsparenchymájának e differentiálódásában a fent leírt egyik-másik Peperomiának viselkedése ismétlődik meg. Pí^r-hydathodusok, továbbá rövid, tompacsúcsú s pársejtű szőrképletek csakis a levél fonákoldalán láthatók (XI. tábla, 83. rajz, hy—t) ; ez utóbbiak sűrűn állnak az erezet mentén s feltűnően csíkolt cuticulájúak. Meglepő, hogy a levélben váladéktartók nincsenek. Ezek »villogó pontjait« sem a levél színének, sem fonákjának bőrszövetében nem láttam.1) a) A váladéktartók tekintetében már a Pe. metallica-nak a Peperomia-nemhez való tartozása is kérdéses, annyival inkább, mert ezt a fajt első leírói is csupán a vegetativ szervek alapján csatolták a Peperomia-hoz. Rodigas Em., nem ismervén e faj virágát, óvatosan megjegyzi : »La plante n’est pas sans rap- peler quelque peu l’aspect d’un Pellionia et avant de l’avoir vue en fleurs il serait difficile d’affirmer á quel genre précis il con- vient de la rapporter. Elle peut-étre aussi un Pellionia qu’un Peperomia . . .« (111. Hortic. 1. c. p. 79) — és a váladéktartóknak az eddig ismert Peperomiákétól jellegzetesen eltérő szerkezeténél fogva sem tarthatjuk kizártnak, hogy a Peperomia metallica talán mégis csak inkább = Pellionia metallica (Lind, et Rod.) A. Richt. Utóbb a Pellionia (Peperomia) metallica-naik nagyon szép csoportjait láttam Schwarzenberg herczeg egykor híres, ma meglehetősen leromlott bécsi parkjában, valamint Bécs egyetemi botanikus kertjében is és pedig virágzó állapotban, mire fölhívtam a bécsi botanikusok figyelmét. A leideniek ugyanis meddők voltak, a mint hogy ez a Pellionia-Peperomia levélzetének (fémfényű!) szín295
