Richter Aladár dr.: A víztartószövet s az élettani felemáslevelűség némely esete (Budapest, 1916)

III. A kisérletnek alávetett Piper-levelek physiologiai anatomiája

A VIZTARTÓSZÖVET.

75

szőrképletekkel, a melyek valóságos sejtsorok ; ez utóbbiak tompa végűek, nem épen vastagfalúak, de feltűnően csíkolt cuticulájúak.

Piper Bredemeyeri Jacq.

Körülbelül i méter magas példányán a levelek mind ki voltak fejlődve. A legnagyobbnak a hossza 17 cm, szélessége pedig 9 cm volt és nagyságához képest szinte papirosvékonyságú, a mi már Bexecke figyelmét is megragadta (41. 556).

Az egész levél szöveti kiválása (XI. tábla, 81. rajz) mindkét felől hypodermás, egyébként tágsejtű bőrrendszerével, redukált, ámbár chlorophyllban gazdag mesophyllummal, melynek vízraktározó szerepéről szólni sem lehet, a Pi. rugo- sum-TSL emlékeztet (IX. tábla, 65. rajz), de csak a stelek közelében.

A stelektől távolabb a levélszín epidermise alól elmarad a hypoderma ; a palissade rövid oszlopsejtjei közvetetlenül a felbőr tágüregű sejtjeinek belső érintőfalához illeszkednek, a falazatoknak tökéletesen oly formán való alakulásával, mint azt a Pi. Betle s a hozzá hasonló fajok ismertetése folyamán előbb leírtam (X. tábla, 75. rajz, x—x).

Ellenben mindvégig hypodermás a fonákoldal bőre, melynek sejtjei vékonyfalúak s a színbelieket megközelítően tágüregűek, általában gyéren látható tűkristálykákkal (XI. tábla, 81. rajz, e2).

A szivacsparenchymában erősen fénytörő s világoszöld váladéktartók a sárgásbarnákkal váltakoznak, az erősen fénytörők azonban inkább a bőralatti rétegben gyakoribbak (XI. tábla, 81. rajz, srx—sr2).

Hajlongó s vékony falazatú fonákoldali bőrsejtjei között számos a légzőnyílás, melynek szerkezetéről és a hypodermás fonákbeli epidermishez való viszonyáról már Benecke megemlékezett, szerintem szövegében helyesen (41. 556), rajzaiban azonban — a melléksejteknek a zárósejtek opisthialis rése felőli érintkezését tekintve — talán túlzottan (vesd össze 41. VIII. tábla, 9. rajzát az én XI. táblám 81. rajzán n—s—n-nel). Tény, hog}7 a Pi. Bredemeyeri-re minden bizonynyal jellemző

293