Richter Aladár dr.: A víztartószövet s az élettani felemáslevelűség némely esete (Budapest, 1916)

VII. A Peperomiák élettani felemáslevelűsége (physiologiai heterophyllia)

VII.

A Peperomiák élettani felemáslevelűsége.

(Physiologiai heterophyllia.)

A leideni botanikus kert Peperomiái között a Pe. resedae- jlora és a Pe. verticillata levélzete azáltal tűnt fel, hogy a vízraktározás tekintetében kétfélekép viselkedik, aszerint, amint a különben teljesen kifejlődött levelek a fényforráshoz közelebb, azaz a leveles szár vagy ág magasabb részén, vagy pedig a fényforrástól távolabb, tehát a növény tengelyének alacsonyabb pontján állnak. Külalaktanilag nincs közöttük különbség. Víztartószövetük kiválásának a mértékében és párolgási görbéiknek végeredményében azonban oly nagy az eltérés, hogy nézetem szerint, az anatómiai tárgyaláskor kifejtettek alapján is méltán nevezhetjük e jelenséget a szó szorosabb értelmében vett élettani felemás- levelűségnek (physiologiai heterophyllia), melyet a folium carnosum és folium ecarnosum kifejezésekkel jelölhetünk meg, értvén az előbbin a víztartószövetben feltűnően gazdagabb, vagyis a rendszerint alsóbb állású húsos (s esetleg idősebb) leveleket, az utóbbin pedig a külalaktanilag teljesen kifejlődött s felső állású, de víztartószövetben mindvégig szegény leveleket, melyek kül- alaktani megjelenése mind a két esetben ugyanaz.

Ezzel egyszersmind kidomborítottam az élettani fele- máslevelűség lényegét a szokásos, vagyis alaktani (morpho- logiai) értelemben vett »heterophylliával« *) szemben.

b Strasburger (Lehrb., 1898. p. 25) és egyéb főiskolai tankönyvek szokásos meghatározásai szerint. Lásd az *) jegyzetet a 87. lapon.

334