Richter Aladár dr.: A víztartószövet s az élettani felemáslevelűség némely esete (Budapest, 1916)
VI. A Piper- és Peperomia-levelek ellenállótehetségének a phyisologiai anatomia alapján való értelmezése
VI. A Piper- és Peperomia-levelek ellenálló tehetségének a physiologiai anatómia alapján való értelmezése. A. A mellékelt Piper- és Peperomia-tá.blá.zatokon leolvasható kísérleti adatokat a szóbanforgó fajokon megállapított alkattani sajátosságokkal részletesebben egybevetve, mindenekelőtt a Piper-ek között is meglepő a Pi. rugosum és a Pi. geniculatum másod-harmadnapra beálló gyors col- lapsusa. Mind a kettőnek a mesophyllnma szinte a maga egészében élénken assimilál s ezt a munkáját a szivacs- parenchyma részéről Peperomia-szerű, vagyis csekély chlo- rophyllal víztiszta rétegre való differentiálódás egyáltalán nem támogatja. A Pi. rugosum levelének fogyatékosabb hypodermája adhatja okát annak, hogy viszont a mindkét felől hypodermás Pi. geniculatum levele némileg szívósabb élettartamú. Meglehetősen egyformán viselkednek a Pi. Cubeba és Beile levelei, a melyek collapsusa a kísérlet 4.-ik napján állott be, súly veszteségének csaknem azonos (77—77’5) százalékával. A Pi. rugosum- és geniculatum-hoz (IX. tábla, 65. és 71. rajz) képest fokozottabb ellenálló erejének magyarázatát megadja a Pi. Beile vastag cuticulától védett és a fonákoldali hypodermákon kívül háromrétegű színoldali víztartószövete, melynek védelmét a bőrsejtek kisebb-nagyobb mértékű megkovásodása csak fokozhatja (X. tábla, 74 és 75. rajz, z—z). A Pi. Beile-hez képest némileg szívósabb a Pi. Cubeba levele, minek okát inkább a mindkét felől hypodermás bőrrendszer vastag cuticulájának sajátos szerkezetében látom (X. tábla, 79 és 80. rajz), semmint a bőralatti víztartósejtek alig számba vehető collenchymás meg vastagodásában (X. tábla, 78. rajz, e—h). 325 Pi. rugosum és geniculatum. Pi. Cubeba és Beile.