Rácz István: A' Szép Nem mind egészséges, mind beteges állapotjában az Orvosoknak, és Nem-orvosoknak számokra mellesleges óráji közt irta, és szerzette Rácz István (Pest, 1825)

Harmadik Könyv. A' szép Nemnek Anthropoligája. Bévezetés, és öszveköttetés az előbbeniekkel

#okat elfogadó tehetséggel ( €lttpfftigít(f)Ftff) bír , mint a' férjfi testben, ezt a* Stöchiometria titkácsi, vagy chémiai visgálódásai után , a’ Jatrotechnica pedig onnan bizonyítják, hogy nem csak a’ fel- imelyedés, gyomorgőrcs, nedv savanyodás, ’s a’ t. az Asszonyoknál igen gyakoriak, hanem minden gyógyulásokat töbnyire vizszültárgyas, álla— tólagos, villámanyagos, tüzes szereknek köszönhetik p. o. hódírnak (oastoreum) büdös Asánd- nak , ópiumnak, és más energiát nevelő orvosi dolgoknak. — Hasonlóképen megjegyeztetett már az, még pedig Fourcroytúl, hogy az agyvelo, és idegrendszer teste az Asszonyi élőmivességben ^ még inkább mint a* Férjfiúi cadaverben tulajdon nemű félig meg-aludt tojás fejért káli só nélkül mutat; ha pedig meg-rothad , mint savany test a’ lakmust veresiti. — Reil-'is tapasztolta, hogy a’ savanyak elrontják ugyan az idegszöveteket, de magokat az idegeket még inkább meg - altatván öszvébb húzzák; ellenben a* Lúgsavak nagyobb ellentétellel munkálkodván beléjek, azokat felolvasztják. —• Ilarleszsz hasonlóképen különös tagadólagos állati villámot (3íert)Cttí electron ) tesz ellenébe a’ szálashúsi villámnak (ÜUtléfíhelectron) melyek az Asszonyi testben egymást oly állandó arányosságban, és erőben nem gyakorolják, mint bennünk. Innen nem csak az élb-míves, hanem az állati, és tulajdoképen emberi érző élet-is a’ szép Nemnél ingadozóbb, felfogósabb (rnagis re- ceptivum), mint nálunk; de kevésbé hathatós, vagy béfele munkás, az az, rövidebb lánczait, Y*

99