Rácz István: A' Szép Nem mind egészséges, mind beteges állapotjában az Orvosoknak, és Nem-orvosoknak számokra mellesleges óráji közt irta, és szerzette Rácz István (Pest, 1825)

Második Könyv. Az Asszonyi Nemnek természeti Históriája - Bé-vezetés, és öszveköttetés a' szép Nemnek polgári Históriájával

landó a* testi gyönyörűségre , hogy ha nem re- guláztatna , a’ féltékenység járván-nyavalya lenne , és a’ társaságokban nagy pusztítást tenne. De épen hogy ez ne legyen, arra valók néhol a* kecsházak (Serail) heréit őrök, másutt a1 szűzö.* néhol a’ szemérem ajakaknak öszvekapcsoltatások, vagy épen öszvevarratások, ’s a* t. Még igy - is enyi megszorítás mellett találnak az Asszonyok a’ban módot, hogy a’ Férfiakat a’ búja tűzre halálig ingereljék. így p. o. a’ Kopius eredetű Egyiptomi Asszonyok ámbrával, zibeth-el, pésmával , vagy moschus-sal , és más jó szagú ingerekkel megdörgölik a’ magok nemi részeiket, és a’ Törököknek okot adnak az őket lankasztó Vénuszra. Külömben-is példabeszéd a’ Törököknél: „Végy „ fejér Asszonyt a’ szemnek; de Egyiptomit, vagy „feketét a’ gyönyörűségre.“ (Yolney Voyage Tom. 1. pag. 100.)

b) Az Anyai szerepeire nézve. A’ nagy csecsű, sok tejü fekete Asszonyok, vagy ISégernék Anyáknak - is igen jók; úgymint kiket már Juvenalis igy érdekel :

„In Merőé crasso majorem infante pupillám “ Kivált pedig a’ Mandingos nevezetű Néger tör’sök a’ Senegal, és Niger folyó vizek mellett, egész Gámbiúhan, és innen meszsze el-terjedt tájékokon, gyermekeiket forrón szerető édes Anyákról hires , kik nem tartanak semmit nagyobb szégyennek , mint magzatjaikat idegen Szoptatókra bízni; de nincsenek-is oly képzelődésben , hogy a’ szoptatásnak, és gyermek ápolgatásnak terhei őket

. 75