Rácz István: A' Szép Nem mind egészséges, mind beteges állapotjában az Orvosoknak, és Nem-orvosoknak számokra mellesleges óráji közt irta, és szerzette Rácz István (Pest, 1825)

Második Könyv. Az Asszonyi Nemnek természeti Históriája - Bé-vezetés, és öszveköttetés a' szép Nemnek polgári Históriájával

nyok; ezek vaskosabbak, mind ketten pedig szeny^ veikben mutatják az éghajlat hevességét.

12) A’ Gánges tájjékaín lakozó fejér eredetű Asszonyok, ’s Leányok átaljában magokat kedveltetek; de alacsonok , és szárazok; akár az éghajlat hevessége miatt, mely az o érzőinaikat el- erőtleniti, akár azért, hogy igen ifjúkorokban, alig léven 10—12 esztendősök már férjhez mennek , minekelőtte testük egészlen kifejtödzött volna. A* szüntelen bo gőzölgés, melyet szenyved- nek teszi, hogy bőrök szüntelen frisnek látszik; de máskent-is igyekszenek azt, mint hajókat, fűszerszamos kókosdió olajjal lágyítani, és a’ szőrt bizonyos szerrel testüknek minden részeiről kiirtani, —r

15.) Azt mondják, hogy a’ Malabári Asszonyoknak a’ természettől vékony állak, hoszszú lábak, és igen magasan felálló fülgombák adattak. —• ,

Az a’ napkeleti szokás , mely szerint az Asz- szonyok keresztbe tétetett lábakkal, ’s egymástól elterpesztetett czombokkal ülnek , a’ meder- cze csontjait, különösen a’ két csipő csontokat egymástól elnyújtani, a’ medeneze üreget bővi- teni, a* nemi részeket előre hajoltatní, a’ szülés munkáját könyiteni alkalmatos eszköz; kivált mi-, dőn egyszersmind a’ meleg fördők a' részeket lágyítani, és egymásnak engedni segítik. — A’ *Sidóhnah, és Ürmények-neV, leik a’ legszebb keleti Asszonyokkal , ’s Leányokkal kereskednek , van dolgok ezeknek a’ szerencsétleneknek csípő