Rácz István: A' Szép Nem mind egészséges, mind beteges állapotjában az Orvosoknak, és Nem-orvosoknak számokra mellesleges óráji közt irta, és szerzette Rácz István (Pest, 1825)
Második Könyv. Az Asszonyi Nemnek természeti Históriája - Bé-vezetés, és öszveköttetés a' szép Nemnek polgári Históriájával
50 mészetnek. Ez az az Éva, vagy elevenítő való, mely minket mikor e’re leg nagyobb szükségünk van, kebelében melenget, emlőjin szoptat, karjaival nyájasan ölel, és gyermekségünket a’ maga kimeríthetetlen szerelmének, ’s természeti jóságának Edenjében védi. — Halhatatlan hódolás illeti az Anyát, — az igaz , és szép Valót az egész természetben! — — Tréfálni se merjen Acidalius nevetlen könyvében : „mulieres homines non esse“ és rémség legyen még csak emlékezete-is a’ Má- coni Conciliumnak , vagy Egyházi Gyűlésnek, melyben azt jobbra , és balra kétségesen feszegették. — Az állat önmagát nem formálja, ’s egyik életképből más nemesebb életképbe át nem teszi, vagy ha változik- is, részint a’ szolgaságnak kemény járma alatt, részint az éghajlat, és élelem külömbsége miatt változik, épen nem úgy hogy egyik állati nyom tökélletesebb lenne a’ másiknál. De az ember önkéntesen munkás viszsza öntermészetére, ’s eredeti formájára, úgy hogy azt a’ polgári Culturának , és neveletnek kiilömbféle állapotai változtathatják, és mindég tökélleteseb- bíthetik. — Az Asszony ez a’ töredékeny teremtmény, ez a’ virágzatja az életnek még inkább, mint a’ férjfi tapasztolja ezeket a’ nehéz változásokat. — Láttuk már azokat az életképeket, melyeket ez a’ változó Nem a’ társaságbeli neveltetés, szokás, és törvények szerint magára venni eleitőj fogva kész volt: — láttuk mondom a’szép Nemnek polgári Históriáját- — Most vegyük fe[
