Rácz István: A' Szép Nem mind egészséges, mind beteges állapotjában az Orvosoknak, és Nem-orvosoknak számokra mellesleges óráji közt irta, és szerzette Rácz István (Pest, 1825)

Első Könyv. Az Aszszonyi Nemnek ó, közép, és újj időbeli közönséges polgári Historiája rövideden magyarúl

leghathatósabban érdeklette. — ó kozzülök tÖ- rültetett-ki legelőször az Apátza élet, és így a1 Rendfogadások (Dtöen&jelŰbiKtl) ő köztök óldoz- tattak-fel sok élőkre nézve, és sok maradékoknak bézarattatások ő nálok gátoltatott-mcg legelőször; hogy így az Édes Anyai kötelességet tartanák tulajdonképen való Asszonyi tÖkélletnek; az honnan még a’ Catholicusoknál - is az Apátzá Klastromok számjok megkevesedett. — O nálok buzogtak legelőször a1 Reformátorok a’ Papi Coe- libatus ellen, és sok ezer Leányok erős, és gondolkozó Férjeket kapván , mint Papnék igyekeztek a’ község Tanítójival, és Nevelőjivel a’ legjelesebb házassági élet példájit mutatni. O nálok lett az legelőször közönséges dogma, vagy hittudomány, hogy a’ házasság ugyan szent, de felóldoztatható kötél, és igy az örökös kénszeri- tésnek képzeletje eltöröltetett. — A’ Német Reformátorok hozták legelőször a’ házassági dolgot polgári arányosság formájába, és a’ Dispensátio- kat, választó levél adásokat Rómának távollévő fórumától a’ Hazának közel lévő széki eleibe húzták. — E’ képen meghatároztatván , és megjavit- tatván a’ szép Nemnek állapotja Német Országban nem csak a’ polgárok házaikban , hanem a’ Nemesek palotájikba-is komolyabb, és szüzebb társalkodási tónus vitetett-bé. — Ez által nagyob- biták a’ Német Asszonyok azt az örökségül rájok maradt dicsősséget, mely szerint Ők eleitől fogva hív lelkű, szives érzésű valóságoknak tartattak, A* Franczia Asszonyi Nem példája a’ Német széli 1