Rácz István: A' Szép Nem mind egészséges, mind beteges állapotjában az Orvosoknak, és Nem-orvosoknak számokra mellesleges óráji közt irta, és szerzette Rácz István (Pest, 1825)

Első Könyv. Az Aszszonyi Nemnek ó, közép, és újj időbeli közönséges polgári Historiája rövideden magyarúl

%8

mind azon időbeli írókról állít, melyben még az Isteneknek - is úgy anyira nem kedveztek , hogy Fájok minden emberi szenyveket, indulatokat, zavarékokat fel-kentek, fentek; kikről mondja, hogy őket nem tudja micsoda névvel nevezze. Lásd : Díogenis Laéri ii de vitis, Dogmatikus , ci Apophtegmatilus Clarorum Philosophorurn Libn X. Graace , et Latiné Amstelodami 1692. pag. 5. -—■ Legalább Hipparchia-nak példájából-is eléggé kitetszik, milyen állapotban lehetett sok bölcs szé- pekben az Asszonyi szépség fŐ vára, vagy acro- polisa, a’ szemérmetesség, és menyire elvesztheti a’ szép Nem a’ férjfiaknak való kínos tanú* lássál mind azt, a’ mivel a’ férjfi szívre hatalmasan munkálkodhatik.

II .) A’ mi o’ közép időbeli Históriát nézi, tudjuk, hogy a*Nyűgöt Római Birodalom az 5-ik Században (486) eltöröltetvén, az ennek omla- dékjain fészkelődött töbnyire német eredetű vad népek , valamint sokszor az elfoglaltatott szegény lakosok közzül a7 kit akartak házából, udvarából, birtokából kivertek, és rabszolgáikkal mindent be-tőltottek , úgy feleségeiknek-is az ő tar- mészeti rendeletjekhez illő állapotot nem engedtek. „Ha a7 Németeknek nincs kivel hadakozniok (mond Tacitus de situ t moribus, et populií Ger- maniae Libellus C: 15.) „vagy vadásznak, vagy „evésre, ivásra, alvásra adván magokat, henyél- „nek. A7 házról, házi Istenekről, szántó földekből való góndóskodást az Asszonyokra, vének- „ re, és akármely erőtlen emberre, vagy a’ fa-