Rácz István: A' Szép Nem mind egészséges, mind beteges állapotjában az Orvosoknak, és Nem-orvosoknak számokra mellesleges óráji közt irta, és szerzette Rácz István (Pest, 1825)

Harmadik Könyv. A' szép Nemnek Anthropoligája. Bévezetés, és öszveköttetés az előbbeniekkel

m x.

vagy lágy érzelemmel a* tőle kijött teremtmény nevelkedésére, és neveltetésére vigyáz, mindenkor pedig a’ teremtő érzelem elementumait, a’ szemérmetességet, és tetszésre vágyást nyilván mutatja. — Kétség kívül nemesebbek, felségesebbek , ingerlőbbek a’mi képzeleteink a’ szépségről, mint az állatok -é: mert a’ mi érző, és képzelő tehetségünknek nagyobb ereje van minket rá szedni, megvarásolni, mint van az állatoknak az ő természeti ösztönjökben. Testiképen - is a’ két Nemnek egymáshoz való közeledését, az érdek- letek belsőbbé, és hathafósabbá teszik. — Ide járói, hogy nekünk, mind lételünk, mind nemző tehetségünk tartósabb , mint más előttünk ismeretes állatoké, nincs-is meghatározott idő az embereknek a’ nőszésre, mint az állatoknak a’ bakzásra (SÖftinfljeíí); hanem minden időben meg- eshetik a* két Nem egyesülete, sőt a’ társasági élet által az ő egymáshoz vonszó hajlandóságok kölcsönösen nevekedhetik - is. —< Még több az hogy a’ menyivel hevesebben szeretnek az igen kiterjesztetett lélekzetü madarak, mint a’ csúszó, mászó Amphibíumok , halak, és más hideg vérü állatok; anyival szerelmesebbek a’ nagy, és sok velejü emberek más teremtmények felett; pedig valahányszor a’ testi gyönyörűséggel élnek, és nemzenek, mindenkor életüknek egy részét a’ maradéknak örökségül adják , és mintegy testa- mentomot tesznek. — Anyival inkább vigyázni kellene hát, hogy a* természetnek legbecsesebb értelme, a’ szeretet, és e’nek édes munkája kicsa