Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)

Az emésztő szervek bántalmai - VII. Szakasz. A máj és epeutak bántalmai

66

Az emésztő szervek bántalmai.

gondosabban fürkésznek az ok után, annál kisebb kőire szorítkoznak amaz esetek, melyek a kaematogen sárgasághoz volnának sorolhatók, sőt az észlelők nagy része ily sárgaság léteiét is kétségbe vonja.

b) Újszülöttek sárgasága (Icterus neonatorum). A sárgaság előbb röviden vázolt keletkezési módja felett való nézeteltérés legtovább tartotta fenn magát az újszülötteknél észlelhető sárgasággal szemben, ide nem értve természetesen azokat az eseteket, melyekben a köldökvisszérnek lobosodása, vagy májbántalmak, az epeutak veleszületett elzáródása tételezték fel a sárgaságot. Miután azonban igen megbízható észleletek a vizeletben epefestenyt és epesavat mutattak ki (Cruse), ma már a sárgaság ez alakja is csaknem kivétel nélkül a felszívódási sárgasághoz soroltatik. — Többnyire már különben is gyengébb és csekélyebb súlyú csecsemők lepetnek meg; fiú gyermekeknél gyakoribb, mint leányoknál. A sárgaság oka gyanánt az epe áramlásának az epeutak hurutja által okozott akadálya, vagy a verőczérbeli nyomás kicsiny volta vétetik fel. A köldökzsinór késői lekötése, melyet némely szerző szintén felhoz az okok között, más észlelők szerint alig bír ily befolyással.

Az újszülöttek sárgasága többnyire életük 2—3-dik napján mutatkozik először az arczon, mellen, később a test többi részén; a szemen aránylag később mutatkozik mint felnőtteknél. A sárgaság két három hétig tart, mely idő alatt a csecsemők kevésbbé gyarapodnak és olykor aluszékonyabbak. A lefolyás rendesen kedvező. A kezelés a székkiürítés és vizeletelválasztás kellő folyamatban tartására szorítkozik.

TIZENNEGYEDIK FEJEZET.

EPEKÖVEK. EPEKŐZSÁBA.

CHOLELITHIASIS.

Kóroktan. Daczára annak, hogy epekövek elég gyakran fordúlnak elő, kóroktanuk még is homályos. A tapasztalat azt mutatja, hogy oly esetekben, melyekben epepangásra meg van adva az alkalom, mint májráknál, az epeutak tartós elzáródásánál stb., epekövek is gyakrabban találtatnak. Ebből csak annyit következtethetünk, miszerint az epepangás az epekőképzödésnek egyik kedvező alkalma. De hogy az egymagában véve nem elegendő ok, kitetszik ama körülményből, hogy az epekövekben találtatnak oly alkatrészek, melyek a normalis epében elő nem fordúlnak. Fel kell tehát vennünk, hogy az epekő-képződést az epének bizonyos vegyi átalakulása előzi meg. Az epekövekben található cho- lestearin és epefestenyek, az epében előforduló epesavas natron által tartatnak oldva. Valószínű-tehát, miszerint az epekő-képződés az epesavas natron felbomlása által előztetik meg. De nem tudjuk még, hogy ennek felbomlását — mi különösen savanyú epében történik meg hamar — mi okozza '? lehet, hogy ebben az epehólyag nyákjának van része. — Az epekövekben található feste-