Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
Az idegrendszer bántalmai - IV. Szakasz. Az agyvelőnek és burkainak bántalmai
356 Az idegrendszer bdntalmai. eszik, a szappanal tüzet akarnak csinálni, a levessel mosakodnak, a mosdó vizet megisszák, az éjjeli edényt pohár gyanánt, a poharat éjjeli edény gyanánt használják stb. Az aphasia leginkább járult amaz ösmeret támogatásához, hogy az agy bizonyos helyei, bizonyos működési képességgel vannak felruházva. Egy franczia orvos Makc Dáx már 1836- ban utalt arra, hogy beszédzavarok leginkább a bal agyféltekének bántalmainál észlelhetők és 1861-ben Broca azon tételt állította fel, hogy a beszéd központja a bal 3-dik homloktekervényben van elhelyezve. Később ezen tételt a tett tapasztalatok alapján módosítani kellett oly fornián, hogy a bal homloklebeny csak túlnyomó többségben képezi a beszéd központját, míg ez a jobb homloklebenyben ritkán és ekkor is főkép balkezűeknél található. Lohmeyer által összeállított 53 esetben, 50-szer volt a bántalom a bal féltekében és csak 3-szor a jobbban található. Callender pedig kimutatta, hogy 13 esetben jelen volt baloldali kóros elváltozás 12-szer vont aphasiát maga után, míg ugyanannyi esetben egészen hasonló elváltozás csupán 4-szer okozottt némi dysarth- riát, ha a kóros elváltozás az agy jobb féltekéjében foglalt helyet. Ogle pedig féloldali hűdés 100 esetét állította össze melyekben 97-szer volt a hűdés jobb oldali; ezek jobbkezűek voltak és mindannyinál aphasia is volt jelen ; csak 3 esetben volt aphasia bal oldali hűdés mellett észlelhető, de ezek balkezűek voltak. — A későbbi tapasztalatok azonban azt is kimutatták, hogy a beszéd nem csupán a bal 3 homloktekervényhez van kötve, hanem befolynak arra egyéb szomszéd részek, mint az insula Reilii és a legfelső halántéktekervény; sőt valószínű miszerint a motoricus aphasia inkább a bal 3-dik homloktekervény bán- talmait követi, míg az amnesticus aphasia a bal első halántéktekervény bán- talma által tételeztetik fel. Azt hogy miért van a beszélés képessége az agy bal feléhez kötve, onnan vélik magyarázhatni, hogy egyéb finomabb cselekvésekre is inkább a bal agyfélt gyakoroltatjuk be, mint mutatja ezt az, hogy a legtöbb embernek jobb keze ügyesebb a balnál. Aphasiánál tehát többnyire a bal agyfél mondott részeit találjuk bántalmazva. A bántalom természete igen különféle lehet, úgy mint: vérömleny, thrombus, embolia, vagy külerőszak, lobos folyamat következtében fellépett lágyulás, ujképlet stb. Miután az agy mondott része főleg a SvLvius-féle ütér által láttatik el, könnyű belátni, miszerint utóbbinak bántalmai, könnyen okozhatják ama részek aphasiával járó táplálkozási zavarait. Eszleltetett azonban néha aphasia oly bántalmak kíséretében, melyekben az agy megfelelő részletein szembeötlöbb kóros eltérések nem voltak kimutathatók, mint kagymáznál, mérgezéseknél (belladonna, ólom), cliloroformbódítás után, bélférgek, idült székrekedés jelenléténél, hysteriánál stb. Ezek valószínűleg átmenetileg okoznak körülírt táplálkozási zavart, mint ezt pl. a helminthiasis, a hysteria részéről számos más idegműködésre nézve is ösmerjük. Az aphasiát előidéző ok természetétől függ, hogy egyéb eltérések, mint jobboldali hemiplegia stb. van-e jelen. Az agraphia, alexia, amimia és apraxia központjait még nem ösmerjük,
