Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
Az idegrendszer bántalmai - II. Szakasz. A gernczvelő burkainak és a gerinczvelőnek bántalmai
270 Az idegrendszer bánt almai. fejezetben említettük, bogy újabb időben számos észlelő a központ felé terjedő ideglobot is (neuritis ascendens) alkalmasnak tartja gerinczvelőlob előidézésére. Ide volnának a gerinczvelőlob amaz esetei is sorolhatók, melyek bél-, liólyag- vesebántalmakkoz stb. társulnak. ^ alószmu, miszerint a felhozottak némelyike mint a kedélyi mozgalmak a nemi kicsapongás, rázkódtatás csupán a megbetegedés iránti hajlamot teremtik meg. Kórboncztani tünetek. ^ annak esetek, melyekben az élőben észlelt tünetek kétségtelenül arra vallottak, hogy a gerinczvelőnek valamely súlyosabb boncztani eltérése van jelen, és a gerinczvelő szabad szemmel való vizsgálatra mindamellett mi eltérést sem mutat. Inkább találni már ilyet a heveny készítmény górcsői vizsgálatánál, de legczélszerűbb és kérdéses esetekben elengedhetetlen, a gerinczvelőnek MüLLER-féle folyadékban való keményítése. Az ép részletek (chrom által festve) sötét zöldes színűek lesznek, míg a kóros részletek világos sárga színűek. Hasonló eltérés észlelhető ép és kóros részletek közt a gerinczvelő haránt meszetén is. Azokban az esetekben, melyekben az eltérés már a heveny készítményen is felismerhető, ez a gerinczvelő puhább, lágyult, idült esetekben inkább keményebb összeállása által fog feltűnni; e részletek átmetszésénél kitetszik, hogy a velőállomány erősebben előduzzad, a metszlap pirosas, rajta a gerinczvelő szokott rajzolata kevésbbé jól vehető ki: néha már szabad szemmel látni apró vérömlenyeket. — A górcsői vizsgálatot legczélszerűbb carminnal és más hasonló festőanyagokkal festett metszeteken megjteni, miután a kóros részletek, dúsabb festődésük által létrejött sötétebb színezet által lesznek felös- merhetők. A boncztani elváltozás az edényeket, a szövetközi űröket, a tulajdonképi idegelemeket és a neurogliát illeti. A véredények tágultak, faluk megvastagodott, környezetükben, valamint a szövetközi űrökben és magában a szövetben számos vörös és fehér vérsejt található. Súlyosabb esetekben az edények körül, a szöveteket is áthatoló colloidszerű izzadmány jön létre. — Részint az edényekben fennálló vérkeringési zavar, részint az izzadmány által okozott nyomás következtében a tulajdonképi idegállomány tápláltatása is szenved. Az idegrostok velőhüvelye megalvad, szemcsés törmelékké esik szét, a tengelyszálag, valamint a dúczsejtek duzzadtak, egyneműek, üvegszerűek lesznek, később vékonyodnak, sorvadnak, zsírosán szétesnek és innen van az, hogy hevenyebb esetek későbbi szakában, zsírszemcséket tartalmazó sejtek nagy mennyiségben találhatók. Mindé folyamatok együttvéve okozzák a gerinczvelő elldgyulását (myelomalacia). E lágyult gócz, fennállásának tartama, festeny- és zsírtartalma szerint lehet vörös, sárgás vagy szürkés. A leírt boncztani változásokon kívül a neuroglián is fejlődnek ki eltérések ; ennek sejtjei t. i. nagyobbodnak, szaporodnak s rostos közti anyaga is terjedelmesebb lesz. Azonban a lob hevenyebb szakában a neuroglia e változása mérsékelt fokit marad. A boncztani eltérések további alakulási viszonyai különfélék lehetnek. Mérsékelt fokú lob által okozott izzadmány teljes nyom nélküli felszívódásának
