Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)

Az idegrendszer bántalmai - II. Szakasz. A gernczvelő burkainak és a gerinczvelőnek bántalmai

A gerinczvelö burkainak lobja.

263bélzavarokban (ha a bántalom a gerinczvelö alsó részében foglal helyet) fognak állani. — A hűdött izmok később sorvadnak, elvesztik villamos ingerlékenységüket. — A visszahajlási ingerlékenység eleintén határozott eltérést mutat, később csökkent, illetőleg teljesen enyészett. — A bántalom helyes felösmerése nem mindenkor könnyű és a gerinczvelö más bántalmaival (tabes, myelitis, irritatio spinalis) annál könnyebben téveszthető össze, miután tényleg ily betegségekhez gyakran társul, másrészt meg a leptomeningitis idéz gerinczvelőbán- talmakat elő.

A leptomeningitis chronica hónapokig, évekig elhúzódik ; időnkénti javulás súlyosbodással váltakozik. — A kórjóslat részint az alapbántalomtól, részint a leptomeningitis súlyosságától függ, de mindenkor kétes.

A gyógyeljárás mindenekelőtt az alapbántalom ellen irányzandó. Különben részben a lob mérséklésére, részben a lobtermény felszivódására és később, ha az izgalmi tünetek teljesen elnémultak, az esetleg visszamaradt hűdések kezelésére irányítjuk figyelmünket. A gerinczoszlop fájdalmas helyére jégzacskót, száraz köpülyöket, jól táplált egyéneknél véres köptilyöket, jodfestvény- beecsetelést, hólyaghuzókat, jodoformkenőcsöt, belsőleg jodkaliumot, jodvasat alkalmazhatunk. Jó szolgálatot tesznek néha langyos fürdők, sós-, vasas-, iszapfürdők, hidegvízgyógymód, a villamosság. Nagy gondot fordítunk a beteg általános táplálkozására, hólyaghurutnak, decubitusnak elkerülésére és a fájdalmak enyhítésére.

III. A gerinczvelö kemény burkának lobja. Pachymeningitis spinalisA kemény gerinczvelőburok heveny lobja rendesen a lágy burkok heveny lobjával együtt szokott — de kisebb mérvben — kifejlődni s így annak tünetei kórodailag külön nem választhatók. Az idült pachymeningitis a szerint, a mint a kemény buroknak külső, azaz a csigolyák felé tekintő része, illetőleg az ott levő dús sejtszövet vagy a kemény buroknak a lágy burkok felé tekintő része van meglobosodva, pachymeningitis externa vagy pachymeningitis interna névvel illettetik.

A pachymeningitis spinalis externa rendesen másodlagos bántalom és többnyire a csigolyák kóros elváltozásai (nyomás, tovaterjedés) által idéztetik elő; ritkábban származik a szomszéd lágy részek (decubitus, vesebántalmak, liorpaszizom lobja stb.) kóros állapotának tovaterjedése következtében. — A boncztani elváltozás a kemény burok külső felületének és az őt környező sejtszövetnek körülírt helyen fellépő megvastagodásában, elkérgesedésében, ritkán elgenyedésében áll. Ez által a gerinczvelö, valamint az ideggyökök nyomatnak és ebből lesznek a tünetek is értelmezhetők. Ezek a gerinczoszlop körülírt, nyomásra fokozódó fájdalmasságában, merevségében — a mellső gyökök nyoma- tása miatt az izmok görcsében, merevségében, zsugorában, később hűdésében, sorvadásában, a reflex ingerlékenység és villamos ingerlékenység hiányában, illetőleg az elfajulási reactio megjelenésében — a hátsó gyökök nyomatása folytán fájdalmakban, övszerű érzetben, túlérzékenységben, fonák érzetek fellépésében, később érzéstelenségben és a lob székhelye szerint esetleg a hólyag és