Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
Az idegrendszer bántalmai - I. Szakasz. A környi idegek bántalmai - C) Az edénymozgató és tápláló idegek bántalmai. Az együttérző ideg bántalmai
252 Az idegrendszer bántalmai. kát csupán az edénymozgató idegek eltérő működése következtében kifejlődött vérkeringési viszonyokból származtatja, — A betegágynál nyerhető tapasztalatok azonban határozottan ily tropliicus befolyások mellett szólnak, a mint ezt pl. bizonyos litídések után az izmok magatartása (1. II. k. 227. oldal) mutatja.— De ezektől eltekintve, e bántalmak némelyike kórodailag oly jól körülírható alakban jelenik meg, hogy ezeknek külön csoportba való foglalását gyakorlati szempontból jogosultnak kell tekintenünk. Az élet- és kórtani viszonyok ily határozatlan volta mellett másrészt az is természetes, hogy némileg az észlelők egyéni nézete határoz a felett, hogy e csoporthoz sorolható betegségek köre szőkébbre vagy tágabbra szabassék-e ? A vasomotoricus idegek bántalma léphet fel önállóán s mint ilyen leginkább ismert az együttérző ideg nyaki részének megbetegedése ; de gyakrabban észlelhető más — úgy boncztani változásaira nézve ismert környi és központi idegbetegségek, valamint általános neurosisok kíséretében. A vasomotoricus idegek izgalmi állapota az edények görcsös összehúzódásában és csekélyebb vértartalmában nyilvánul, minek következtében a megfelelő testrész halvány, hűvös, míg az edénymozgatók hüdésénél a bőr pirosabb és melegebb. Az együttérző ideg nyaki részének izgalmi állapotánál, a mint ezt a nyakról az együttérző idegre tovaterjedő vagy ez idegre nyomást gyakorló bán- talmaknál észlelhetni, a megfelelő arczfél szinbeli és hőbeli, valamint a később említendő elválasztási és táplálási rendellenességén kívül, a látót tágúltnak (a m. dilatator pupillae összehúzódása kevetkeztében), a szemrést nagyobbnak (a Müller-féle izom összehúzódása folytán) és a szemgolyót elődiiledtnek találjuk. A nyaki együttérző ideg hüdésénél e viszonyok megfordítottak. A vasomotoricus zavarokkal azonban egyidejűleg, különösen ez állapotok hosszabb tartamánál vagy gyakori ismétlődésénél érzési, elválasztási s táplálási eltérések is szoktak, részben az alapbántalom és a vérkeringési zavar következtében, részben visszaliajlás, de leginkább a tápláló idegek működési zavara folytán kifejlődni. A beteg az illető testrészen fellépő feszülésről, bizsergésről, melegségről, fázásról panaszkodhatik. — A nyál-izzadtság- s faggyúmirigyek elválasztása csökkent, növekedett lehet vagy teljesen elapad. A váladékok minőségükre nézve is mutathatnak eltérést; ide tartozik pl. a méhszenvben szenvedőknél olykor észlelhető véres izzadás (hasmatidrosis). A trophicus zavarok igen különböző alakban nyilvánulhatnak. Leggva- koriabbak — némely hűdési alaknál az izmokban kimutatható táplálási zavartól eltekintve — a bőrön mutatkozó eltérések, mint: urticaria, herpes, pemphigus, a bőrnek feltűnő feszessége, fényessége, sorvadása, túltengése, festeny- dússága vagy festenyhiánya. A körmök vastagok, bujábban nőnek, szakadéko- nyak, törékenyek lehetnek. — A hajzat szintén mutathat eltéréseket: dúsan nő, durvább lehet, máskor kihull, szinét változtatja stb. A trophicus zavarok néha körülírtabb kóralakban jelenhetnek meg, melyek közül némelyeket, miután lényegük még sok tekintetben homályos,
