Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
Az idegrendszer bántalmai - I. Szakasz. A környi idegek bántalmai - B) A mozgató idegek bántalmai
250 Az idegrendszer bdntalmai. oldalra, majd csak az egyikre terjed; gyakran az egyik oldalon előbb jelenik meg és kifejezettebb, mint a másikon. Néha a htídés azonnal az általános tünetekkel egyidejűleg köszönt be. — Az érzékenység is mutathat némi zavart, a mennyiben paraesthesia, túlérzékenység, olykor érzési hüdés, de még inkább érzési félliúdés lehet jelen ; de ez érzési zavarok nem érnek el oly fokot, mint a mozgásiak. A bőr visszahajlási ingerlékenysége csökkent, vagy rendes, az mreflexek teljesn hiányoznak. A hűdött részeken trophicus zavarok is mutatkoznak, mint a végtagoknak, különösen az ízületeknek megfelelőleg vizenyős beszuródés, a bőrnek, körmöknek, szőröknek táplálkozási zavara. A hólyag és végbél működése azonban zavartalan. Legfeltűnőbb eltérés észlelhető az izmokban ; ezek azonban a bántalom súlyosságától függnek, részben annak mérlege gyanánt tekinthetők. A hűdés beköszöntésétől kezdve az izmok rohamosan sorvadnak ; e sorvadás legnagyobb fokát természetesen teljes és gyógyíthatlan htídéssel járó esetekben éri el. Egyszersmind csökken az izmok és idegek villamos ingerlékenysége. Súlyos esetekben kifejlődik az elfajulási reactio és bár hosszú idő múlván még ily esetek is javúlhatnak, a gyógyulás gyakran tökéletlen marad. — Kevéshbé súlyos esetekben a hűdés és sorvadás csakhamar az általános tünetek szünetelése után - tehát már nehány napra a bántalom kezdete után - nem terjed tovább ; ilyenkor visszatérhet — bár csak hónapok múlván — a rendes működési képesség és ezzel együtt az idegeknek és izmoknak rendes villamos magatartása is, ha ugyan kifejlődött volt az elfajulási reactio. — Az esetek némelyikénél azonban a bántalom sokkal rohamosabban halad. A kezdeti — rendesen súlyos - általános tünetekhez s a végtagok hűdéséhez csakhamar társúl a légzési izmok hűdése és már nehány nap, 1—2 hét alatt fuladási halál következhetik be. Ilyen esetek azok, melyeket a gerinczagyi bántalmak egy később leirandó alakjától — (a szürke állomány’heveny lobjától) nehéz elkülöníteni. Eme súlyos esetekkel szemben ismét vannak eleitől fogva idülten lefolyó esetek. Gyógy eljárás. Az egyszerű heveny ideglob gyógykezelésénél mindenek előtt az oki javalatnak kell eleget tennünk. Az e tekintetben teendők többfélék lehetnek és a kóroktan alatt mondottakból következnek: majd egy idegen testet kell az idegből eltávolítanunk, majd egy törést, ficzamot helyre hoznunk, egy dagot kiirtanunk stb. — Tünetileg a lob hevességének megfelelő lobellenes eljárást követünk. A beteg absolut nyugalma mellett a fájdalmas tájra hideg borogatást, higanykenőcs bedörzsölését, hólyaghúzót, jodfestvénybeecsetelést, Priessnitz-féle begöngyölgetést alkalmazunk, esetleg helyi vérvételt eszközlünk, a bélhuzamra elvezetőleg hashajtókat rendelünk. A fájdalom csillapítása szempontjából hódítókhoz folyamodunk, melyeket, bedörzsölés, bőr alá fecskendős alakjában, vagy belsőleg alkalmazunk. — A villamosság részint mint bőrizgató a villamos ecset alakjában, részint az állandó áram alakjában dicsértetik ; utóbbi esetben, miután czélunk az ingerlékenység csökkentése, az idegre a tevőleges sarkot helyezzük. — Idült esetekben a fentebbieken, különösen a villamosságon kívül az ideget fedő bőrnek egyes csíkokban való perzselése, a más-
