Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
Az idegrendszer bántalmai - I. Szakasz. A környi idegek bántalmai - B) A mozgató idegek bántalmai
236 Az idegrendszer bánt almai. a ganglion sphenopalatinumból jövő idegrostok. (L. 31. ábra.) — Az ízérzék a nyelv mellső két harmadában akkor fogja a II. k. 219. oldalon mondott eltérést mutatni, ha a húdési ok székhelyét az arczidegnek ama része képezi, mely a nervus petrosus superficialis major és a chorda tympani közt foglal helyet, miután az érző rostok amazon jutnak az arczideghez, emezen át pedig elhagyják azt. (L. 31. ábra.)— A nyálelválasztás néha csökkent.—Eltekintve azoktól az esetektől, melyekben jelen levő hallási zavar, magának a fülnek, illetőleg a halló idegnek bántalmazó ttságától származik, maga az arczideg hűdése is vonhat ily zavarokat maga után. Nevezetesen a m. stapedicus hűdése eredményezi az által,hogy antagonistája (m. tensor tympani) túlsúlyba jut, miszerint facialis hűdésben szenvedő némely beteg különösen mély hangok iránt felette érzékeny lesz. E tünet természetesen csak akkor állhat elő, ha a hűdés oka az arczideget előbb éri, semhogy a nerv. stapedius a törzstől elvált. (L. 31. ábra.) A hűdött arcz érzékenysége eltérést csupán azokban az esetekben mutat, melyekben a hűdés oka az arczideg legkörnyibb ágait éri; de ilyenkor az érzési zavar az arczideg ágaival szorosan összefüggő trigeminus ágak bántalmazott- ságából származik. Vasomotoricus zavarok többnyire szintén hiányoznak. A hűdést megelőzőleg ellenben némely beteg panaszol az arczban fellépő feszü- lési érzetről, zsibongásról, szédülésről, fülzúgásról, fémes ízről. A visszahajlási ingerlékenység teljes környi arczhűdés minden esetében megszánt. Az eset lefolyásának és tartamának megítélésére legnagyobb befolyással bír az idegnek és izomnak villamos magatartása s Erb eljárása szerint e tekintetben három alakot lehet megkülönböztetni. 1. A környi alaknál a villamos ingerlékenység semminemű eltérést nem mutat (1. előbbi fejezet). Ha ezt még a hűdós beköszöntése után 8—-10 napra is sikerűi megállapítani, csaknem kivétel nélkül számíthatunk arra, hogy 2—4 héten belől gyógyulás következik be, még a legközönbösebb gyógymód mellett is, miután a rendes villamos magatartás legjobb jele annak, hogy az idegben és izomban jelentékenyebb szöveti változás nem fejlődött ki. — 2. A középsúlyosságú alakokhoz tartoznak azok, melyekben a bántalom 2—3-dik hetében kifejlődik a részleges elfajulási reactio (1. II. k. 228. oldal). Két-négy hét alatt ezek az esetek is gyógyulnak. 3. A legsúlyosabb alakokhoz tartoznak azok, melyekben az elfajulási reactio teljesen kifejlődik (1. II. k. 227. oldal). A létrejött szöveti változás ez esetekben oly mélyreható, hogy gyógyulás csupán hónapok — 1—IVa óv — múlván várható ; akkor sem szokott a gyógyulás teljes lenni, sőt a gyógyulás gyakran végkép elmarad. Ezekben az esetekben a hűdött oldalon az izmoknak és a bőxmek nagymérvű sorvadásán kívül, az izmok merevsége, zsugora, azok rángása, valamint a hűdött résznek fokozott visszahajlási ingerlékenysége fejlődik ki. Kórisme. Az arczideg hűdésének felösmerése az arczon észlelhető feltűnő működési zavar kellő méltatása által nem nehéz. Kétes esetekben élénkebb mimikával járó arczmozgást végeztetünk a beteggel. Minden esetben elhatározandó a hűdésnek központi vagy környi természete, a hűdés okának székhelye és az ok természete.
