Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
Az emésztő szervek bántalmai - VII. Szakasz. A máj és epeutak bántalmai
A máj vérbősége. 17 VII SZAKASZ. A MÁJ ÉS EPEUTAK BÁNTALMAI. ELSŐ FEJEZET. A MÁJ VÉRBŐSÉGE. HYPERJMIA HEPATIS. Kóroktan. A máj nagyobb fokú vértartalma fel lehet tételezve az által, hogy a vérnek a májtól való tovaáramlása van akadályozva, vagy az által, hogy nagyobb mennyiségű vér tódul a májhoz. Bár e két alak nem mindenkor választható el egymástól éles határ által, gyakorlati szempontból mégis czél- szerűnek tartjuk azok külön tárgyalását. Az első alakot pangási (h. passiva), a másodikat tódulási vérbőségnek (h. activa) nevezzük. A máj visszereiből akadályozva lesz a vér tovaáramlása és így pangási vérbőség keletkezik mindazokban az esetekben, melyekben az tírös visszérnek kiürülése a szívbe nem történhetik kellően, tehát: szívbántalmaknál a hiányos compensatio szakában, a szív izomzatának, a szívburoknak, a gátornak előbbi fejezetekben lend betegségeinél s számos heveny és idült bántalmakhoz társuló szívelgyengülésnél. — A tüdő betegségei közül különösen azokban fejlődik a májban pangási vérbőség, melyekben a tüdő hajszáledényeinek eltömeszelése, elpusztulása, átjárhatlansága következtében, valamint a tüdőnek csökkent mozgékonysága következtében a jobb szív kiürülése akadályoztatik, a mint ezt tüdő- tágulatnál, szövetközi tüdőlobnál, a mellhártyák összenövésénél, a tüdő össze- nyomatásánál, a gerinczoszlop alaki eltérésénél stb. van alkalmunk észlelni. — Ritkább esetek azok, melyekben a máj pangási vérbősége az őrös visszérnek, vagy a máj-visszérnek összenyomatása, átjárhatlansága által van feltételezve. A tódulási (áramlási) vérbőség feletti ösmereteink még homályosak, bár ily vérbőségről a régibb orvosok, mint a plethora abdominalis részjelenségéről, gyakran szóltak. — A májtájat érő kiilerőszak gyakran követtetik activ vérbőség által. — Miután az emésztés alatt a gyomor- és bél hajszáledényeiben a vérbőség nagyobb fokú, a májban is ilyennek kell létrejönni. Könnyű belátni, miszerint bizonyos anyagok, mint a bors, a paprika, de különösen az alkohol izgatólag hatnak a májra és ily ínódon vérbőséget okoznak. A heveny fertőző kórok, mint typhus, malária, tüdőgyuladás, vérhas stb. gyakran járnak a máj vérbőségével. Tropicus vidéken e betegség gyakoribb, de úgy látszik, hogy ott még egyéb ösmeretlen befolyások is érvényesülnek e vérbőség előidézésére nézve. A májnak egyéb szöveti zavarai szintén járhatnak vérbőséggel s állíttatik, miszerint ily vérbőség visszahajlás utján is keletkezhetik. Ide főleg ama vérbőség soroltatik, mely nőknél a hószám idején vagy a hószám elmaradásakor keletDr. Purjesz Zsigmond : A belgyógyászat tankönyve. IX. 2
