Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
A vizeleti szervek bántalmai - I. Szakasz. A vesék bántalmai
Idillt általános veselob. 111 a mennyiben a betegség korábbi szakában a vesének terimbele tényleg túlnyomóiéig tárnadtatik meg. Ha azonban e vesebántalom huzamosabb ideig tart, úgy megeshetik, hogy a lobfolyamat a közti szövetben is nagyobb mérvet ölt, úgy hogy kórodailag, valamint boneztanilag ez lép előtérbe. A vese ilyenkor kisebb, zsugorodott és e zsugort, mely a szövetközi lobnak eredménye, másodlagosnak nevezik, szemben a következő fejezetben tárgyalandóval, mely eleitől fogva, mint önálló betegség lép fel. Általánosan el van azonban ösmerve, hogy e másodlagos zsugor vese (a Bright-kór harmadik szaka) sokkal ritkábban fordul elő, mint azt ez előtt hitték, sokkal ritkábban, mint a következő fejezetben tárgyalandó alak. Az idült általános veselob azon eseteinek kóroktana, melyek heveny veselobból fejlődnek, azonos az előbbi fejezetben említett kóroktani mozzanatokkal. Valószínű, miszerint azok némelyike hosszú tartamú, de kevésbbé intensiv behatásnál, a veselobnak azonnal idült alakját képes előidézni. Ide sorolhatók a malária, buja-gümőkór, hosszas genyedés. — Mennyiben képes a szeszes italok élvezetével való visszaélés, hosszas higanybehatás idült veselobot előidézni, jelenleg még eldöntetlen. — Meghűlés, különösen nedves hideg behatása után létrejövő, nedves lakásokban való tartózkodás, legtöbb észlelő által elösmertetik kórokúi. — Az esetek túlnyomó számában e lappangva fejlődő bántalom kóroka általában ösmeretlen. — Idült veselob bármely korú egyénnél előfordúlhat ugyan, leggyakrabban mégis 20—50 év közt levőknél észleltetik és pedig férfiaknál gyakrabban, mint nőknél. Kórboncztani tünetek. Az idült általános veselob kórboncztani tulajdonságaira nézve bizonyos tekintetben ugyanazok a megjegyzések érvényesek, melyeket előbb a heveny veselobra nézve tettünk. A kórfolvamat itt sem általános. kóros részletek közt itt is találhatók épen maradtak. A folyamat lényege itt is főleg a véredényeket, a hámsejteket, a húgycsöveeseket és a szövetközti állományt illeti. Az ezeken észlelhető eltérés, a lassúbb fejlődésnek megfelelőleg a heveny veselobéhoz képest mutathat ugyan különbséget, a lob szülte átalakulás tovább juthatott, de lényegükre nézve ez eltérések ugyanazok, minőket heveny veselobra nézve nűunk le és főleg vérbőségben, vérömlenyben, másrészt egyes helyek vérhiányában, a hámsejtek zsíros elfajulásában és a szövetközti kötszövet megszaporodásában, beszürődésében, illetőleg az újonnan képződött kötszövet zsugorodásában fognak állani. Miután e változások külön-külön, és egyetemben különböző mérvben lehetnek kifejlődve, és az eltérés majd égjük, majd másik irányban van túlsúlyban jelen : a kép, melyet a vese úgy makrosco- picus, mint mikroscopicus vizsgálatnál nyújt, igen eltérő lehet. A vese többnyire rendesnél nagyobb, tömötteb; tokja általában könnyen vonható le. de megeshetik, hogy levonáskor egyes körülírt helyeken a vese állománya is vele szakad. A vese felülete tarkázott, a mennyiben az általában szih-kés-vöröses alapon, pont- vágj- csíkszerű, részint pirosas, részint fakó-sárga helyek láthatók; előbbiek vérbőség vagy vérömleny, utóbbiak vérhiány és elzsí- rosodás által feltételezettek. A metszlapon kitűnik, miszerint a vese meg- uaőy°bbodása a kéregállomány szélesbedése által okoztatik ; a kéregállomány
