Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
A vizeleti szervek bántalmai - I. Szakasz. A vesék bántalmai
106 A vizeleti szervek bdntalmai. A általános tünetek között még figyelemre méltók a hömérséket, a vér- keringési szerveket, az általános táplálkozást illető változások. Heveny általános veselob, mint már említők, kezdődhetik rázó hideggel, mit aránylag még leggyakrabban észlelhetni addig egészséges egyének meghűlése ntán fellépő veselobjánál; különben a betegek többnyire láztalanok, vagy mérsékelt hőemelkedést mutatnak. Csak valamivel súlyosabb és hosszabban tartó esetekben, rendesen kifejlődik a szívnek kitágulása és túltengése, mi Riegel szerint, mindenkor az edények fokozott feszülése és az érlökés gyérülése által előztetik meg. Már volt említve, hogy heveny veselobhoz szívburoklob is társulhat. Az általános táplálkozás rendesen nagy mérvben szenved, mi addig, míg a bőralatti kötszövet vizenyősen beszűrődött, kevésbbé tűnik fel és csupán a hirtelen kifejlődő halvány bőrszín által árúlja el magát, de annál szembeötlői)!), ha a veselob javultával a vizenyő elmúlik. A heveny veselob tartama és lefolyása igen változó; mindkettőre a bán- talom fokán kívül befolyással bír a veselob előidéző oka. Míg némely esetben alig nehány napi tartam után bekövetkezik a javulás és a tünetek oly enyhék, hogy kellő ügyelet nélkül azok észre sem vétetnek, addig máskor oly rohamosan lépnek fel, hogy ugyanannyi nap alatt bekövetkezik a halál. Utóbbi lefolyás szerencsére ritkább ; ellenben gyakran észlelhető a bántalomnak 8—10 hétig és tovább tartó elhúzódása. A javúlás legelőbb a vizelet vér- és fehérje tartalmának apadása, a vizelet mennyiségének növekedése által árúlja el magát. Annál súlyosabb lefolyás várható, minél inkább csökkent a vizelet, minél kifejezettebb a vízkór, az uraemia és minél számosabbak és súlyosabbak a fentebb említett szövődmények. Az esetek nagyobb száma gyógyul, de már előbb hangsúlyoztuk, miszerint enyhe tünetek könnyen csapnak át súlyosakba s e miatt a jóslással óvatosak legyünk. A halálos kimenetel részint az uraemia (terhesek veselobja), részint a szövődmények által okoztatik; ritkán következik az be hirtelen beállott szívhűdés vagy tüdővizenyő következtében. Idült veselobba való átmenetei szintén ritkán észlelhető. Kórisme. A veselob kórisméje a vizeletvizsgálat nyújtotta leleten alapszik és nem nehéz ; segíttetik még a szokott tüneteknek, mint vizkórnak, uraemicus tüneteknek fellépte, valamint a kórelőzmény adatai által. — Ezek hiányában, egy esetleges uraemicus roham alatt levő beteg kórisméje csak nehezen volna megállapítható. Nehezebbé válhatik annak eldöntése, hogy a veselob heveny- vagy iclűlt természetű-e, bár a kórelőzményi adatok kipuhatolása és a tünetek lefolyásának megfigyelése többnyire ezt is lehetségessé teszi. Ugyanez áll a ki-kiujuló idült veselobtól való elkülönítésére nézve. — A heveny veselob kórisméjét befejezettnek csak akkor tekinthetjük, ha annak kórokát is sikerűit tisztába hoznunk. Gyógy élj árás. A heveny veselob amaz alakjaira nézve, melyek belsőleg vagy külsőleg alkalmazott gyógyszerek és más káros vegyi anyagok behatása után lépnek fel (1. kóroktan), az óvógyógymód amaz anyagok óvatos liasználá-
