Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 2. (Budapest, 1889)
A vizeleti szervek bántalmai - I. Szakasz. A vesék bántalmai
A heveny általános veselob. 101 lítve. Nem vagyunk azonban még a fölött tisztában, bogy a fertőző bántalmak- hoz csatlakozó veselob mi által van tulajdonkép feltételezve: nem tudjuk, váljon amaz apró szervezeteknek, melyeket a fertőző betegségek előidézőjeként kell tekintenünk, a vesén át változatlan, vagy változott alakban, vagy azok vegyi termékeinek, vagy a betegség alatt a szervezetben keletkezett egyéb szét- esési termékeknek a vesén át történő kiküszöbölése oka-e a veselobnak ? Mindegyik felfogásnak vannak védői és ellenzői, de meggyőző adatokkal egy sem rendelkezik és így meg kell elégednünk e kérdés egyszerű érintésével. Mindenesetre figyelemre méltó adat az, hogy genyvértíséghez társuló veselobnál a betegség oka gyanánt tekintett apró szervezetek a vese edényeiben is nagy mennyiségben találhatók. Alig van hevenyen vagy idülten lefolyó bántalom, melyhez veselob nem csatlakozhatnék. Újabb időben még az enyhe lefolyású varicella (Hőgyes) és járványos fiiltömirigylób után is észleltek súlyos veselobokat. Némely fertőző bántalom után azonban kiválóan gyakran fordul elő. A részleteket illetőleg a megfelelő fejezetekre utalva e helyen megelégszünk ama betegségek felsorolásával, melyek gyakrabban járnak veselobbal, a sorrendet, a mennyiben az lehetséges, a veselob gyakorisága szerint állítván össze és újra megjegyezve, hogy ama bántalmak lázas szaka alatt fellépő fehérjevizelést, nem szabad veselobbal azonosítanunk. E fertőző bántalmak a következők: scarlatina, cholera, variola, diphtheritis, septico-pyaemia, endocarditis idcerosa, typhus exanthematicus, typhus recurrens, typhus abdominalis, dysenteria, morbilli, pneumonia-crouposa, erysipelas, meningitis cerebrospinalis epidemica, polyarthritis acuta, varicella stb. Az idülten lefolyó fertőző bántalmak közül említhetők: malaria, syphilis, tuberculosis. Ezek után, talán a megbetegedés útjainak némi hasonlatossága alapján, ama veselobok hozhatók fel, melyek az ú. n. alkati bántahnakhoz, mint süly- höz, a Werlhof-féle kórhoz, a a bőr nagy kiterjedésű égési sebeihez, idült börbán- talmakhoz, idült genyedö folyamatokhoz, idült lobos bántalmakhoz (szívbántal- mak) társúlnak. A veselobok egyik alakját képezik amaz esetek, melyek a szervezetbe jutott és a vesék által kiválasztott vegyi anyagok által idéztetnek elő s toxicus veseloboknak neveztetnek. Nagy része ez anyagoknak «gyógyszer» gyanánt is használtatok, részint belsőleg, részint külsőleg alkalmaztatva. A vesére károsnak bizonvúlt ily anyagok száma igen nagy és e helyen csupán a legszokottabbakat említhetjük: cantharis, squilla, ol. terebinthinae, balsam copaivae, cuhebae, acid, salicylicum, kali chloricum, petroleum, styrax, naphthol, acidum pyrogal- licum, acidum carbolicum, ac. chromicum, jodoform, acidum oxalicum, az ásványsavak, phosphor, arsen stb. Hasonlókép hathatnak bizonyos élvezeti czik- kek, alkohol fűszerek stb. Az egyéni befolyás, mint már említve volt, épen e szereknél tűnik leginkább szembe, mert míg egyes egyéneknél már igen csekély mennyiség használata után mutatkoznak a vese izgatottságának tünetei, másoknál ez csak nagy adagok és hosszas használat után nyílvánúl. Miért nem
