Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 1. (Budapest, 1889)
Általános fertőző bántalmak. Bevezetés a fertőző bántalmak kór- és gyógytanába
82 Általános fertőző bántalmak. és ugyanazon határidőt kötni ki. Legczélszerűbb az ágyat mindaddig őriztetni, míg a lázas mozgalmak vagy a nagyobbfokú hörghurut tartanak; a szobát pedig, különösen zordonabb időben, addig, míg a köhögés teljesen elmúlt és a beteg előbbi erőbeli állapotát visszanyerte. HATODIK FEJEZET. PIROS KIÜTÉS. VÖRHECS. RUBEOLA. ROUGEOLE. Kóroktan. Az orvosi tudomány régibb korszakából egészen a közel múltig elhúzódott a vita a fölött, hogy a rubeola csak könnyebb alakja-e a kanyarónak vagy vörhenynek, mint azt még újabban is számosán állítják (Hebra, Kaposi), vagy önálló megbetegedésnek tekintendő-e, mint azt ezelőtt is számosán állí- ták, de különösen a legújabb időbeli észlelők nagy számmal tekintik (Thomas, Steiner, Gerhardt stb.). E bántalom fajlagossága azonban csak addig lehetett kérdéses, míg osztályozásánál kizárólag a bőr elváltozásait vették kiindulási pontúi. Mihelyt e mellett a kóroktani viszonyokat is számba veszszlik, lehetetlen a rubeola fajlagosságát kétségbe vonni. Kétségtelen, hogy a rubeola tömeges megbetegedés alakjában léphet fel és szokott fellépni. Ily esetek a kifejlődő tünetek egyöntetűsége által tűnnek fel és mutatják együvé tartozásukat ; e tömeges megbetegedések egész lefolyásukra nézve feltűnően eltérnek úgy a vör- henytől, mint a kanyarótól. Kanyarót, vörhenyt átszenvedett gyermekek a rubeola ellen épen nincsenek védve, míg a rubeolát átszenvedettek ezen betegség irányában mentességet nyernek. Újabb adatok a mellett szólnak, hogy e bántalom contagium útján terjed; a betegek környezetében levő tárgyakra tapadva, tovább vihető. Magát a kórnemző hatányt még nem ösmerik. — Rubeola-járvány gyakran lép föl vörlieny- és kanyarójárványokkal egyidejűleg és az összetévesztéshez talán ez is hozzájárúlt. Rubeola-járvány az év bármely szakában észlelhető ; leginkább gyermekek lepetnek meg. Kórtünetek. A lappangási időszak 2—3 hétre terjed, mely alatt kóros tünetek általában hiányzanak ; a kiütés vagy minden előzmény nélkül jelenik meg, vagy V2—2 napi mérsékelt láz (39° C.) kíséretében. Némely esetben mérsékelt hurut tünetei lehetnek ugyan jelen, de soha sem érik el azt a fokot, melylyel kanyarónál találkozunk. — A kiütés lencse-, babnagyságú, a bőr felületét alig felülmúló, halvány (ritkábban élénk) piros foltokból áll, melyek ujjnyomáéra eltűnnek, de ennek megszűntével ismét előállnak. A foltok a bőr nagy kiterjedésén egyszerre lépnek fel, bár néha a fejen, arczon kezdődve terjednek lefelé, mint a kanyaró. A garat nyákhártyáján hasonló, vérbőségen alapuló foltok észlelhetők, mint kanyarónál. A bőrön megjelenő foltok nem szoktak összefolyni, néha csak órákig, máskor 1—2 napig állnak fenn; gyakran az arczon, törzsön már eltűntek, midőn a test alsó részén láthatókká lesznek;