Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 1. (Budapest, 1889)
A vérkeringési szervek bántalmai - I. Szakasz. A szív bántalmai
A szír billenti)ííbántalmai. fog minden diastole alkalmával a vér visszaáramlani és a gyomrocsnak, liogy a két oldalról jövő vért t. i. a jobb visszeres szájdán át beáramló rendes és a tiidőütérből jövő rendellenes áramot befogadhassa, ki kell tágulnia. A nagy mennyiségű vér a szív izomzatára nagyobb nyomást gyakorol, tovamozdítása állandólag nagyobb munkát kiván, minek következtében a jobb szívgyomrocs túlteng. E viszonyoknak megfelelőleg lesznek a tünetek is. Megtekintésnél: a jobb szív túltengésének megfelelőleg a szegycsont tája a szívmozgással egyidejűleg megrázkodik, a szívcsúcslökés szokott helyétől balra látható. Ugyanezt ellenőrizzük a tapintással; a bal második bordaközben néha diastolicus surranás tapintható. — A kopogtatás a jobb szív tágulatának és túltengésének megfelelőleg haránt irányban megnagyobbodott tompulatot mutat. Hallgatódzásndl a bal második bordaközben, a ttidőütér fekvésének megfelelőleg diastolicus zörej hallható, mely a vérnek- szűk helyről tágabb helyre való áramlása folytán okozott örvényszerű mozgások által van feltéte- telezve. E zörej elterjedhet a függőérre, a szegycsont alsó részére, de legnagyobb intensitása a második bordaközben található. A zörej mellett néha hang is hallható ; ugyanazon okoknál fogva történik ez, melyeket már a függőér billentyűinek hasonló viszonyainál felemlítettünk. A ttidőütér első hangja helyett néha szintén zörejt hallani. A jobb szívnek megfelelőleg az első hang tiszta, a második helyett a tüdőütérből elterjedt zörejt halljuk. b) A jobb literes szájda szűkülete többnyire veleszületett bántalom és a szívnek egyéb fejlődési hibái (a foramen ovale, septum membranaceum, septum ventriculorum, ductus arteriosus Botalli nyitva maradása) által szokott kisértetni. Valamennyi veleszületett szívbántalom között leggyakrabban észlelhető. Mint szerzett billentyű-bántalom ritkán fordul elő. Tüneteire nézve mindkét keletkezés-módii bántalom megegyezik egymással, noha egyéb fejlődési hibák jelenléte inkább szól a veleszületett alak mellett. Hasonló tüneteket idéz elő az iiteres kapunak (conus arteriosus), valamint magának a tüdőütérnek szűkülete, s élőben ez állapotok alig választhatók egymástól külön. A jobb iiteres szájda szűkületével született gyermekek többnyire már az élet első pillanatától kezdve, különösen ha élénkebben mozognak, sírnak, cyano- sisban, légszomjban szenvednek, és ha eleintén tűrhetően fejlődnek is, később a fejlődésben visszamaradnak, állandóan cyanoticusok. A cyanosis néha oly nagy fokú, hogy a betegek egészen kékek, bár a nagy visszerek nem annyira teltek. Legjobban látszik ez az ajkakon, az orron, a fülön és az ujjakon, melyek dobverőként megvastagodtak. A betegek állandóan fázékonyak, könnyen ájúlnak, gyakran vérzési hajlamban szenvednek és többnyire gümŐkórban pusztulnak el. Ritkán érik meg a második évtizedet. A halál általános vízkór, vagy asthma- ticus rohamok alatt következhetik be. A jobb üteres szájda szűkületének tünetei, ép úgy mint az eddig telsorolt viszonyok jól érthetők, ha szem előtt tartjuk, miszerint a szűkület következtében a tüdőütérbe és ezzel együtt az egész üteres rendszerbe kevesebb vér jut. A jobb szív a nagyobb akadály legyőzhetése végett túlteng ugyan, de mindamellett nem képes a hiányt annyira pótolni, hogy a szervezet még akkor is, 459
