Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 1. (Budapest, 1889)
A vérkeringési szervek bántalmai - I. Szakasz. A szív bántalmai
452 A vérkeringési szervek bántalmai. gyakran rövid tompa zörej hallható, mely többnyire a függőérből vezettetik tova. — A függőér billentyűi elégtelenségénél, az apró litereken, mint az orsó- ütéren, sőt még a tenyéri íven (arcus palmaris) is hallani a szív systolejával összeeső rövid hangot, mely tünemény hangzó érlökés (pulsus sonans) név alatt ösmeretes és az ütérfal nagy mérvű megfeszítése által van feltételezve. Az literek hallgatódzásánál általában ügyelnünk kell, hogy a hallcsővel azokra nyomást ne gyakoroljunk, mivel különben a szerint, a mint teljesen vagy mérsékelten nyomjuk azokat össze, műlegesen idézünk elő hangot vagy zörejt. — A ezomh- iitér felett, mint Traube kimutatta, néha két hang hallható, melyek egyike az ütérfal gyors megfeszüléséből, másika a hirtelen beálló ellazulásból származik. Ez különben nem sajátszerűsége a függőér elégtelenségének. — Ha nagyfokú billentyűelégtelenségnél a czombütérre liallcső segélyével mérsékelt nyomást gyakorlunk, iigy hogy az edényt szűkítjük, kettős zörejt hallunk : az első a szív systolejával (az edény diastolejával) esik össze és az által van feltételezve, hogy a központtól a körny felé haladó véráram a szűkült helyről tágabba jut; a második az elégtelenség következtében visszafutó véráramnak felel meg, s melynek előidézője szintén a nyomás okozta szűkület. E tünemény, első leirója és magyarázója után, Duvoziez-féle tüneménynek neveztetik. Meg kell még jegyeznünk, hogy az elsorolt physikális tünetek közül azok, melyek létrejötte erélyes szívműködéshez van kötve, később, midőn a túltengett szív elzsírosodik s működésében hanyatlik, kevésbbé lesznek kifejezve, vagy teljesen hiányozhatnak. b) A bal üteres szájda szűkülete ugyanazon boncztani változások által idéztetik elő, melyek a billentyűk elégtelenségét is okozzák és tényleg azt mutatja a tapasztalat, hogy a két bántalom gyakran fordúl együtt elő. A szűkület azonban ily esetekben többnyire kisebb fokú, az elégtelenséghez viszonyítva kevésbbé számba vehető. Nagyfokú szűkületek, mint azt Leyden még újabban is hangsúlyozta, a ritkábban előjövő szívbántalmak közé tartoznak, de ilyenkor gyakran önállóan, a billentyűk elégtelensége nélkül állhatnak fenn. A leírásnál a viszonyok egyszerűbb volta miatt ezeket veszszük kiindulásúl. A bal üteres szájda szűkülete következtében, bizonyos idő alatt kelleténél kevesebb vér hatolhat keresztül a szájdán át a függőérbe. Ennek eredménye az volna, hogy a vérnek egy része a bal gyomrocsban visszamarad, minek folytán a bal pitvar nem ürülhetne ki és a pangás elterjedne a kis vérkörre, a jobb szívre s onnan a nagy vérkörre. E következmények azonban elháríttatnak az által, hogy a bal szív, a nagyobb akadály legyőzhetésére nagyobb erőt fejt ki, jobban táplálkozik, túlteng és így a nagy akadály daczára is belöki a balgyom- rocs vérét a függőérbe, mi által a további vérkeringési zavar kifejlődését lehetetlenné teszi. Úgy mint az elégtelenségben szenvedő betegek, a szűkületben szenvedők is addig, míg a túltengett szív az akadályt kellően képes legyőzni, aránylag jól viselik el e bántalmat. Csupán ha a szűkület igen nagy-fokú, vagy midőn a szív izomzata elfajul, mutatkozik náluk az üteres vérrendszerben hiány. A betegek halványak és ellentétben az elégtelenségben szenvedőkkel, kiket leginkább az
