Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 1. (Budapest, 1889)
A vérkeringési szervek bántalmai - I. Szakasz. A szív bántalmai
450 A vérkeringési szervek bäntalmai. hét ki, kitágul s elterjed a pangás a jobb pitvaron át a visszeres rendszerre. A vér a visszerekben halmozódik fel. Az üteres nyomás mind csökken, a vérkeringés mind lassúbb, az élenyülés mind hiányosabb lesz, a vizeletelválasztás alig nehány 100 kcm.-re csökken, pangási vizenyő fejlődik, mely mind nagyobb mérvet ölt. A beteg szenvedései mind súlyosbodnak, légszomja miatt naphosz- szant nem képes feküdni, az érlökés kicsiny, szapora, rendetlen lesz, míg végre hosszas kínos küzködés után tüdővizenyő, szívhiidés tünetei között bekövetkezik a halál. — Más esetekben a különböző szervekben fejlődő embóliák következményei súlyosbítják a beteg állapotát, vagy okozzák rögtöni elhalását. A függőér félholdalakú billentyűi elégtelenségének physikális jelei igen jól lesznek értelmezhetők, ha a fentebb mondottakat szem előtt tartjuk. Megtekintésnél a szívtájt domborúbbnak találjuk, ha az illetőknél a mellkas engedékeny (fiatal egyéneknél); a szívtáj minden systole alkalmával erős megrázkódtatást mutat (szívlökés), a szívcsúcslökés erősbödött s az 5-ik bordaköz helyett a 6., 7., esetleg 8-dikban látható, egyszersmind túlhaladja a bimbóvonalat, olykor a hónaljvonalig terjed.— Tapintás segélyével e jelekről még inkább meggyőződünk, nevezetesen a szívcsúcslökés kemény, ellentétté és emelő voltáról. Mind e tüneteket a kitágúlt és megvastagodott szív eredményezi. Tapintás segélyével néha a függőér táján diastolicus surranás érezhető, mely a szívcsúcs felé haladva, mind gyengébb lesz. Kopogtatásnál a megnagyobbodott bal szívnek megfelelőleg, bal- és lefelé megnagyobbodott tompulatot találunk; * gyakran a szívtompulat egy bordaközzel magasabban, a harmadik bordánál kezdődik és a szívcsúcslökés helyéig terjed. A szívtompulat belső határa ritkán terjed kizárólag a bal szív túlten- gése folytán — a bal szegymelletti vonalon túl a középvonal felé. Inkább történik ez meg a hiányos compensatio szakában, midőn a jobb szív is tágúlt. — A túltengett bal szív nagy erővel lökvén a vért a függőérbe, utóbbi kitágulhat, a midőn a jobb szegymelletti vonal második bordaközétől bal felé haladó, nehány cmtr.-nyi szélességű, tompulatot adó csík keletkezik. Hallgatódzásnál az egész diastole alatt, vagy annak nagy részén át eltartó, különböző érdességű, többnyire fúvó jellemű zörejt hallani. E zörej az által keletkezik, hogy a vér visszaáramlásánál a függőérből a tágabb szívbe jut, mi által örvényszerű hullámok keletkezésére és ezzel a zörej keletkezésére is meg van adva az alkalom. Hozzájárúl továbbá a zörej keletkezéséhez az a körülmény, hogy a bal gyomrocsban a diastole alatt két véráram találkozik. A zörej keletkezési módja értelmezi azt is, hogy miért tart el az egész diastole alatt. A zörej nem ott lesz legjobban hallható, hol a függőér billentyűit rendes viszonyok között meghallgatni szoktuk, hanem azon helytől balra a szegycsont felett és valamivel lejebb, mi az által van feltételezve, hogy a zörejt előidéző rendellenes véráram ez irányban halad a bal gyomrocsba. A zörej néha egészen a szívcsúcsig elterjed, de minél inkább közeledünk eliez, annál inkább gyengül. — A zörej néha oly erős, hogy a beteg mellkasát' megközelítő fül is hallja * A szívtompulat viszonyainak részleteit 1. még e szakasz negyedik fejezetében.
