Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 1. (Budapest, 1889)
A vérkeringési szervek bántalmai - I. Szakasz. A szív bántalmai
Heveny szívbelhdrtyalob. 439 ván — az oly különböző oki mozzanatokon alapuló, de tünetei után e tekintetben el nem különíthető szívbelhártyalobot összefoglalva tárgyalni. Kóroktan. Már mint előbb említettük, igen gyér azon esetek száma, melyekben a szívbelhártya heveny lobja mint elsődleges bántalom fejlődik. A mellkast, nevezetesen a szívtájat érő erőműid behatásokat, meghűlést említenek ezek oka gyanánt. Sokkal gyakrabban keletkezik e kór másodlagos úton. Főkép a heverni ízületi csúzhoz szokott társulni. Ha nem is szabad e betegség lefolyása alatt fellépő szívbeli zörejt mindenkor a belhártya lobos folyamatából származtatni, Bamberger adatai, melyek szerint az esetek 20°, o-ában a szívbelhártyalob hevenv ízületi csúzhoz szegődöttnek bizonyult, a tényleges viszonyoknak mégis leginkább megfelelnek. Minél nagyobb a megtámadott ízületek száma, minél hevenyebb a folyamat, annál inkább várható a szív belhártyájának lobosodása. Egy ízületre szorítkozó csúznál alig észleltetik, valamint idült ízületi csúznál sem. A két bántalom közti összefüggés nem mondható egészen tisztázottnak; de ha a heveny ízületi csúz valóban a fertőzési betegségek közé tartozik és mint azok, apró szervezetek által van feltételezve, a mint azt újabban mindinkább felveszik, az összefüggést nem nehéz elképzelni. Igen jól összevág e felfogással, illetőleg támogatja ezt az a tapasztalat, hogy más fertőző bántalmaklioz szívbelhártyalob szintén szokott társúlni, habár jóval ritkábban mint heveny ízületi csúzhoz. Mint ily előidéző bántalmak ösmeretesek: a vörheny, himlő, diphtheria, hagymáz, malária, orbáncz, kanyaró, tüdőgyuladás, bujakór, gümőkór, rák, nemkülönben kankó s más fertőző bántalmak. Nem lehetetlen, sőt valószínű, miszerint számos oly esetben, midőn valamely fertőző bántalomhoz fertőzésen alapúló szívbelhártyalob társúl, tulajdonkép új fertőzésről, illetőleg vegyes fertőzésről lehet szólni és pedig annál inkább, miután az első bántalom által előidézett változások (fekélyek, vérhiány, elgyengülés) az új infectióra jó alkalmat szolgáltatnak. Heveny szívbelliártyalobnak igen gyakori kiindulási pontját képezi a szív belhártyájának idillt lobja, mely valószínűleg ép annyiszor lehet a régebben fennálló gyuladásnak újolagi fellobbanása (recurrirende Endocarditis-Yirchow.) által, mint új fertőzés által feltételezve, mire a régibb lappangó folyamat okozta boncztani változások bizonyára kedvező talajt szolgáltatnak. A terhesség és gyermekágy, mely alatt szívbelhártyalob különben is jöhet létre, ily kiújulá- sokra különösen alkalmas. Kórboncztani tünetek. A szívbelhártya lobjának székhelyét gyakrabban képezik a billentyűk és szájdák, sem mint a szív falát belelő belhártya. Előbbiek gyakoriságát illetőleg következő sorozat állítható fel: kétcsúcsu — félhold- képű, — sokkal ritkábban s többnyire előbbiekkel együtt a háromcsúcsú billentyű, még ritkább a tüdőütér billentyűi. A billentyűknek többnyire szabad szegélyök támadtatik meg s különösen ama részök, mely a véráram iránya ellen esik: a félholdképű billentyűknek tehát a szívűr felé, a kétcsúcsú (sipka, mitra) billentyűknek a pitvar felé tekintő felületök. A szemölcsös belhártyalob lényege, a lobos részen különböző, mákszem
