Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 1. (Budapest, 1889)

A vérkeringési szervek bántalmai - I. Szakasz. A szív bántalmai

A VÉRKERINGÉS! SZERVEK BÁNTALMAL

l. SZAKASZ. A SZÍV BANTALMAÍ.

ELSŐ FEJEZET.

HEVENY SZÍVBELHÁRTYALOB.

ENDOCARDITIS ACUTA.

A szív belhártyája nem szokott egész kiterjedésben, hanem egyes körülírt részleteken meglobosodni. A lobos folyamat kedvencz helyét a magzati életben a jobb szív, azon túl túlnyomólag a bal szív képezi. Endocarditis parietalisről szólunk, ha a lob székhelyét a szív falának belhártyája képezi, míg endocarditis valvularisnál a lobos elváltozást a billentyűkön és szájdákon találjuk. E különböző magatartás nem alapszik különös kóroktani vagy kórboncztani alapon; de következményeinek eltérése, nevezetesen a kórodai jelenségek különböző volta miatt igen fontos.

Szívbelhártyalob fejlődésére különböző körülmények szolgáltatnak alkalmat. — Erőműid viszonyok mindenesetre befolyásolják keletkezését. Ezt mutatják azon bár gyéren észlet esetek, melyekben közvetlen a mellkasra hatott trauma után fejlődik a szívbelhártya lobja, valamint az a körülmény, hogy a lobos folyamat leggyakrabban a billentyűkön és a szájdán észlelhető, tehát ama helyeken, melyek súrlódásnak, rongálásnak leginkább vannak kitéve.

De szívbelhártyalob igen ritkán lép fel addig egészséges egyéneknél, hanem többnyire olyanoknál, kik más betegségben szenvednek és épen e miatt kell az erőművi viszonyokon kivid még más tényezőknek közreműködni. Hasonló értelemben szólnak a kisérleti adatok, a mennyiben állatoknál különböző kór- liatányoknak a véredényekbe történt befecskendése, főleg akkor eredményezett szívbelhártyalobot, ha előzetesen a billentyűk meg lettek sértve (Rosenbach, Orth, Wyssokowitsch s. m. k.), sőt Stern és Hirschler kísérleteikkel kimutatták, miszerint a legkiterjedtebb eltérések kifejlődtek akkor is, ha a kutasz a függért vagy annak félholdképű billentyűjét csak súrolta. Miután a szívbelhártyalobot megelőző bántalmak többnyire fertőzési természetűek, vagy legalább