Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 1. (Budapest, 1889)
Előszó a második kiadáshoz
Előszó a második kiadáshoz. E tankönyv első kiadásának utolsó részlete 1886-iki február hóban jelent meg és kiadóm már az 1888-dik év folyamán arról értesített, hogy az első kiadás fogytán van és így új kiadás vált szükségessé. Nem volnék őszinte, ha be nem vallanám, miszerint a műnek ily gyors kelendősége nekem felette sok örömet szerzett, mivel ez, ha mást nem is, de mindenesetre bizonyítja azt, hogy a magyar orvosi közönségnek ily munkára szüksége volt. Készséggel egyeztem tehát abba, hogy a második kiadást rendezzem sajtó alá. Es habár az első kiadás megjelenése óta eltelt aránylag rövid idő felmentett is attól, hogy az egész művet gyökeres változtatásnak vessem alá, a figyelmes olvasó, reményiem, még sem fogja megtagadhatni azt, hogy azon voltam, miszerint e kiadásban is helyt találjanak mindamaz időközben felmerült új vívmányok, melyektől várható, hogy tudományunkban polgárjogot fognak nyerni. Nézetem szerint ily keretű tankönyvben csak is ezek valók, s ez oka annak, hogy számos oly kérdést, mely az időszaki sajtóban fel-felmerűl ugyan, de még ki nem forrta magát, egészen figyelmen kívül hagytam, vagy legfeljebb érintettem. Leginkább kellett e mérsékletet az újabb időbeli, nem mindenkor kellő kritikán alapuló bacteriologikus adatokkal és a gyakran kellő tapasztalat nélkül túlfeldicsért új gyógyszerekkel szemben gyakorolnom. Tekintve ama szerepet, melylyel a fertőző bántalmak oktanában az apró szervezetek bírnak, továbbá ama bántalmaknak folytonos szaporodását, melyeket fertőzésből vélünk származtathatni, csak természetes, ha mind sűrűbben mutatkozik az a törekvés, hogy az egyes betegségek okát, felfedezni is sikerüljön, de másrészt természetes az is, hogy gyorsan élő, gyorsan produkáló és még gyorsabban hiresztelő korszakunkban nem egyszer ténynek lesz hirdetve, a mi ennek csupán látszatával bír. így történhetik azután, hogy ugyanazon jól kifejezett individuumként ösmert betegség kóroka gyanánt különböző oldalról különböző apró szervezetek említtetnek. Habár nem akarjuk tagadni annak lehetőségét, hogy olykor