Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 1. (Budapest, 1889)
Általános fertőző bántalmak. Bevezetés a fertőző bántalmak kór- és gyógytanába
Hasi hagymáz. 39 volna fonákabb, mint őt beszéddel, felolvasással, hírekkel stb. szórakoztatni, illetőleg nyugtalanítani. A beteg fekhelyeve az orvosnak nagy figyelmet kell fordítania es mindent el kell követnie, hogy decubitus képződése megakadályoz- tassék, mi által a beteget sok fájdalomtól és veszélytől, magát, sok fáradságtól fogja megkímélni. Legczélszerűbb lószőr-derékalj, egyszerű paplan-takaró. A nálunk (vidéken) még mindig dívó dunyha és tollderékalj minden körülmények közt kerülendő ; utóbbit, ha máskép nem lehetne, jól elrendezett szalmazsákkal pótoljuk. Az ápoló személyzetet ismételve figyelmeztetjük, hogy az ágyneműn ránczok képződését meg ne engedje és ennek ellenőrzését magának az orvosnak sem szabad restellenie. Mihelyt a beteg magát beszennyezte, tisztába tétessék, ágyneműjének nedvesnek soha nem szabad lenni; a test hátsó része (lapocz- fartáj, a sarok) szeszes-eczetes vízzel mosandó. Nem engedjük, hogy a beteg folyton háton feküdjék, hanem felszólítjuk, hogy helyezkedését naponta többször változtassa, mi által nemcsak azt érjük el, hogy nem egy és ugyanazon hely lesz a nyomatásnak kitéve, hanem elősegítjük a tüdő jobb szellőztetését is. Mihelyt a decubitusnak csak nyoma mutatkozik, lég- vagy vízvánkost helyezünk az illető rész alá, naponta többször megmosatjuk (natr. salicyl. 2’0, spirit, arom. 500, aqu. dest. 4000). Ha a felfekvély mindamellett kifejlődik, jodoformporral behintjük, vagy ólomkenőcsöt, 1—2% carbolvízbe mártott ruhát alkalmazunk reá ; űrmenetek keletkezését felmetszés- illetőleg alagcsövezés által akadályozzuk. Az ajkak és a nyelv száradását, repedezését legczélirányosabban gátoljuk meg: ha naponta többször kióblítetjük vagy kimosatjuk a szájűrt vízzel, vagy 2—3% bórsavoldatba mártott ruhával, ha a beteget nem engedjük szomjazni; létrejött repedéseket czélszerű vaseline-glycerinnel bekenni. Hagymázbeteg étrendjének szabályozása legnagyobb fontosságú, mert ennek figyelmen kívül hagyása folytán a legenyhébb alak a legsúlyosabbá vál- tozhatik. Legczélszerűbb naponta többször húslével és tejjel, vagy ha inkább veszi, világos fehér kávéval megkínálni a beteget; sokan a tiszta húslé helyett inkább veszik a különböző nyálkás (árpakása-, rizs-) levest, melyet keresztül szűrve, nincs miért tiltanunk. E mellett, főleg ha a bántalom hosszasan húzódik és tartanunk kell az erőfogyatkozástól, a levesbe naponta 1—2-szer tojást habar - tatunk, vagy borlevest adatunk; ilyenkor lehet a különböző gyermektápot (Nestle), húskivonatokat, peptonfc rendelni. Sok beteg általában vonakodik ételt venni magához ; ez ellenszenvet — mely olykor a delirium következménye — tapintattal és türelemmel le kell győzni; mert a mily ferde eljárás volna, hagy- mázbeteget hússal vagy más tömörebb anyaggal táplálni, ép oly helytelen egészen tápszer nélkül hagyni. Mérvadónak mindig a belek állapotának kell lenni, mely még a legenyhébb alaknál is tiltja, hogy az ott levő fekélyek szilárdabb tápanyag által izgattassanak. Csupán híg táplálékban is elég változatosságot nyújthatunk a különben közönyös betegeknek. Mindaddig, míg a bélben levő változások tökéletesen vissza nem fejlődtek, mi a láznak teljes, állandó (még esti órákban is) megszűntével tehető föl, az előbbi étrendtől nem tanácsos eltérni. Pontos hőmérészet a hagymáz végső szakában, az étrend szabályozása körül
