Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 1. (Budapest, 1889)
Általános fertőző bántalmak. Bevezetés a fertőző bántalmak kór- és gyógytanába
24 Általános fertőző bántalmak. létre ; az ürülék rosszul főtt borsólékez hasonlít, alji vegyhatású. A vizeletet a betegek szintén maguk alá bocsáthatják, máskor vízeletrekedés jő létre, a hólyag kitágul. A vizelet tömör és igen gyakran fehérjét tartalmaz ; alakelemek nincsenek benne. Ezen időszak vége felé a gyengeség még fokozódik, a betegek folyton hanyatt fekszenek ; ilyenkor kezdődhetik a faron és egyéb helyeken, melyek nyomásnak vannak kitéve, a felfekvély. A harmadik időszak, melyben leginkább szoktak az alább említendő szövődmények fellépni, a harmadik hét közepén vagy annak vége felé szokott kezdődni. Oly eseteknél, melyek minden szövődmény nélkül gyógyulással végződnek, a tünetek általában mérséklődnek, bár a betegek még gyengébben érzik magukat; de érzik magukat — és már ez jó jel. Az előbb részvétlen fekvő, vagy a delirium különböző alakjait mutató beteg, kezd panaszkodni; a szellemi zavarok mind tartósabban maradnak el; a betegek érdeklődést mutatnak szükségleteik és környezetük iránt; hálás tekintettel köszönik meg a nekik tett szolgálatot; arczkifejezésük butasága szűnik, intelligensebb lesz; szórajukat érzik, vizet kérnek és az ürüléket, vizeletet nem bocsátják maguk alá; álmuk javul. -— A nyelv nedvesebb lesz, a bőr kevésbbé forró, a homlokon, a mell- és hasfalon izzadásra laajlamít, és ha estvénkint a hőmérsék még előbbi magaslatán áll is, a reggeli alábbhagyások mind nagyobbak. A köhögés olykor gyakoribb, a beteg tisztább öntudata és rendesebb visszahajlási ingerlékenysége következtében. A szívműködés még szapora, a csúcson azonban a zörej kevésbbé kifejezett, va,gy elmúlt, az érlökés puha, még dicrot. — A meteorismus apad, a roseola elhalványodott, a lép kisebbedik, az ürülék még híg, de néha már gyérül is. A vizelet bővebb, de még mindig sötét, fehérjetartalma apad, vagy nem is tartalmaz fehérjét. A netalán kezdődött decubitus nem terjed. A tünetek ilyetén folytonos javulása elhúzódhatik a negyedik hét közepéig, végéig, midőn a hőemelkedések reggel végkép elmaradoznak, az estiek mind kisebbek lesznek. Az öntudat egész tiszta marad, a nyelv nedves, az étvágy élénken fokozódik, vizelet, szék rendes lesz, az érlökés bár puha, de határozottan gyérül, a beteg erősödik, egész lényét a jóllét érzete lepi el: — így lép az üdülési szakba, melynek kezdetét nem szabad előbb számítanunk, míglen a hőmérsék az esti órákban is tartósan rendes, vagy a gyenge táplálkozási viszonyoknak megfelelőleg még valamivel a rendes fokon alól nem marad. A gyógyulást befejezettnek csak akkor tekinthetjük, ha a beteg a megbetegedés előtti testsúlyát tökéletesen visszanyerte. Fiatal, az előtt egészséges egyének hasi liagymáz után gyakran még erősebbek és teltebbek lesznek. Ezen rövid vázlatnak felel meg a legtöbb középsúlyosságú liagymázeset, melytől azonban az egyes esetek különbözőkép térhetnek el, úgy hogy le kell arról mondanunk, miszerint e számtalan eshetőségek által módosított kórképeket külön-külön bemutassuk. Legjobban véljük ezt a hiányt pótolhatni, ha a részletesebb viszonyokat külön csoportosítva tárgyaljuk, bár még így is messze elmaradunk a természet által nyújtott változatosságok lehetőségétől. Valamennyi tünet közt legállandóbb és a kórismére nézve épen az által,
