Purjesz Zsigmond dr.: A belgyógyászat tankönyve 1. (Budapest, 1889)
Általános fertőző bántalmak. Bevezetés a fertőző bántalmak kór- és gyógytanába
Bujakór. 193 latályosabb ellenszerének mondhatók, mint a többiek ; de vannak oly esetek s, melyekben a higanynyal történt kezelésre a tünetek javulnak bizonyos fokig, izon túl a javulás elmarad, azonban tovább halad ez, ha a higanyt kihagyva íal. jodatumra térünk, vagy a kettőt egyidejűleg alkalmazzuk. Az eddigiekből kiindulva a kezdeti keményedéit, a Hunter sánkert, helyiéül eg kezeljük mindaddig, míg általános tünetek jelentkeznek. Ha egyidejűleg puha fekély volna jelen, a kezelést illetőleg az előbbi fejezetben mondottak lesznek mérvadók. Ellenkező esetben azon vagyunk, hogy a kemény fekély bebőrödzését siettessük, mely czélból a fekélyt, káros befolyások (dörzsölő- dés stb.) távol tartása mellett, jodoformporral behintjük, higanytapaszszal (empl. hydrargyri), carbol-salicylvattával befödetjük. — Ez eljárás mellett a fájdalmatlan mirigydagok túlságos nagymérvűek nem szoktak lenni. Ha ez megtörténnék, felszívódásukat ugyanazon eljárásokkal igyekszünk elérni, melyek a mirigysánker kezdeti szakára nézve lettek felemlítve. Ha hullámzást mutatnának, mi főleg görvélyes, gümőkói’os egyéneknél, elhanyagolt esetekben észlelhető, nem szükséges a megnyitással sietni, miután szorgos kezelés mellett olykor még a hullámzás daczára visszafejlődnek. Ha nehány hét múlván az alkati bujakór könnyebb alakjai (felpiros alak, rózsacs) fejlődnek, 2—3 hétig várhatunk, vájjon önként visszafejlődnek-e, mi elég gyakran megtörténik; sőt e határt meghosszabbíthatjuk, ha a tünetek nem súlyosbodnak, vagy székhelyük nem olyan, főleg a nyákhártyákon, érzékszerveken, hogy a helyi viszonyok követelnének gyors beavatkozást. Mihelyt a viszonyok ilyenek, vagy a másodlagos jelenségek önkéntes gyors javulása nem várható, a fajlagos kezelést foganatosítjuk. Egyes szerzők (Zeissl) ilyenkor az iblanyhoz vagy Zittmauii-főzethez folyamodnak, de felemlítik azt is, hogy sürgős esetekben a higanynak adnak elsőséget. Nagyobb elterjedésnek örvend azonban a fentebbi viszonyok közt a higany-készítmények alkalmazása, melyeknek mi is előnyt adunk. Bujakór ellen a higanynak különféle készítményei vétetnek alkalmazásba. Legelterjedtebb használatban részesül a szürke kenőcs, a külbőrre történő bedör- zsölések alakjában, mely hedörzsölési gyógymód (Inunctionscur, mercurielle Frictionscur) név alatt ösmeretes. A bedörzsölésre rendesen 2’0—3’0, sürgős esetekben 5*0 grmot rendelünk naponta (Bp. Unguent. Hydrargyri. cin. 20—50. D. ad chart, cer. D. tál. dós. no 5. S.). Az első bedörzsölés előtt a beteggel meleg fürdőt vétetünk, mire a test különböző helyein, a részarányos helyeken egy- egy adagnak felével végeztetjük a beteggel a bedörzsöléseket, melyeknek lassan és behatóan kell történniük, egy-egy oldalra 8—10 perczet számítva. Ha a beteg maga e művelet véghezvitelére képes nem volna, más személylyel végeztetjük azt, kinek higanyfelszívódás kikerülése végett, finom bőrkeztyűt kell felhúznia. A sorrend, melyben a bedörzsöléseket végeztetjük, nem határoz, de czélszerű általában sorrendet tartani. Azok a helyek, melyek dús hajzattal fed- vék, a bedörzsölésnél kerülendők, miután a szőrtüszők izgatása könnyen eredményezi azok lobosodását. A sorrend, melyet mi szoktunk követni, a következő: első nap a két alszár ; második nap a czombok ; harmadik nap a két kar ; negye13 Dr. Purjesz Zsigmond : A belgyógyászat tankönyve.
