Purjesz Ignác dr.: Adatok a Szent-Rókus Közkórház alapitásához (Budapest, 1896)
39 gyógyult* (halb genesen) 9 vagyis 1 *0°/o, meghalt 138 vagyis 15*8%, bizonytalan 1G vagyis P9%. Vallásra nézve a felvett betegek közül róm. kath. volt 773, evangélikus 75, református 12, görög 5, izraelita 5, kérdéses 3. A felvett betegek születéshelyüket tekintve, a következő- kép oszlottak meg: Magyarország 537, Horvátország 8, Szlavónia 7, Ausztria 108, Morvaország 32, Csehország 52, Szilézia 25, Tirol 7, Karinthia 3, Stiria 4, Bukovina 1, Salzburg 7, Poroszország 20, Bajorország 18, Szászország 3, Brandenburg 3, Pfalz 4, Lothringia 1, Elsas 4, Württemberg 1, Anhalt 1, Hessen 2, Lengyelország 10, Németalföld 2, Schweiz 2, Francziaország 3, Svédország 2 beteggel szerepel, kérdéses származású volt 2,ismeretlen 5. Az egykori szegényes, mondhatni nyomorúságos Pest városi kórház igazgatója, dr. Haffner Mihály megérte, hogy az eszme, melyért lelkesedett és Írásban és szóban annyit fáradozott, testet öltött. Az új kórház igazgatója természetesen ő lett és hogy milyen szorgalommal s pedans pontossággal teljesítette hivatalos teendőit, azt az azon időből fenmaradt hivatalos akták fényesen bizonyítják. És megnyitása óta a Szt.-Rókus kórház — működését soha meg nem szakítva — teljesiti magasztos hivatását, enyhíti ezrek és ezrek fájdalmát; mérsékli a fájdalom sajtolta sóhajokat és áldásos működésével ezen, csaknem százados intézet teljesen méltónak bizonyult alapitói nemes intentióilioz! Ezekben kívántam nehány adattal hozzájárulni a Szt.- Bókus kórház alapításának történetéhez ; még számos, felette érdekes részletek vannak, melyek közlésre érdemesek és mihelyt idő és alkalom lesz, ezeket is összefüggő dolgozatban közzé fogom tenni. * A gyógyulási százalék ezen kimutatás szerint oly .magasnak van feltüntetve, hogy azt kell hinnünk, hogy ebbe a kibocsátottak közül a javultakból is elég nagy szám juthatott. A gyógyulatlan rovat ezen kimutatásból teljesen hiányzik.
