Purjesz Ignác dr.: Adatok a Szent-Rókus Közkórház alapitásához (Budapest, 1896)
12 sal foglalkozó és törvényesen bevett irgalmas szerzetes renddel, hanem még kedvezett is nekik annyiban, hogy kórházaik számára a gyűjtést is megengedte. Ebben a században az irgalmas rend részére többen alapitottak kórházakat, így Kollonich érsek Pozsonyban, Erclődy Gábor gróf Egerben, Migazzi bibornok Yáczott, Batthyány kerczegprimás Szakolczán. Visszatérve az építendő Pest városi új kórház javasolt részleteire, ezeket Haffner, mint már említettem, oly gondosan állította össze, hogy még az étkezés idejét jelző csengettyű beszerzéséről sem feledkezett meg. A kórház fentartásának költségeit 2 csoportra osztja, ú. m. állandó és változó kiadásokra. a) Az állandó kórházi kiadások szerinte a következő- kép alakulnának: 1.17 betegápoló évi 120 rhenusi frt, összesen 2040 frt 2. 3 háziszolga « 100 « « « 300 « 3. 1 kapus (i 150 « « « 150 « 4. ennek felesége, ki mint főmosónő lenne alkalmazva, évi 80 rhenusi forint, összesen 80 frt 5. a házgondnok évi 400 r. frt, összesen 400 frt 6. egy gondnoki Írnok « 150 « « « 150 « 7. a kórházi káplán « 300 « « « 300 « 8. egy templomszolga « 100« <P « 100 « 9. egy kórházi szülésznő « 250 « « (( 250 « 10. a fősebésznek « 400 « « « 400 « 11. ennek assistense « 200 « « « 200 «V 12. az igazgató orvosnak (dirigirenderLeibarzt) « 800 « « « 800 « 13. ennek assistense « 200 « « « 200 « A személyi kiadások összesen tehát 5370 forintot tennének ki. Ha az igazgató orvos egyszersmind mint városi főorvos is működik és mint ilyen fizetést is húz, ez esetben a kórházi bevételekből csak 500 forintot nyerjen. A javaslattevő a fősebész fizetését azért kívánta 400 írtban megállapítani, mert ezen kórházi foglalkozása magángyakorlatának egy
