Gózony Lajos dr. - Lénárd Vilmos dr.: A gyakorlati bakteriologia zsebkönyve serologiai függelékkel (Eger, 1913)

I. Általános rész - B) A vizsgálati methodusokról általában

31

száma pl. 500—1000-re szaporodott, ez az eredmény azonnal felhívja a figyelmünket arra, hogy a víz utóbb valamely módon fertőződött.

Másrészt a betegségek prognosisa szempontjából is nyújthat a quantitativ bakteriológiai vizsgálat értékes adatokat, amennyiben ismeretes, hogy pl. ha a typhus- beteg vérében sok a bacillus, akkor rossz a prognosis.

Úgy a klinikai diagnosis, mint a prognosis felállításánál sokszor helyettesítjük, vagy kiegészítjük a bakteriológiai vizsgálatot a serologiai reactiók- kal. Ä fertőzött szervezetben ugyanis a fertőző csirával szemben bizonyos jellemző ellenanyagok termelődnek, amelyek a megfelelő csirákkal jellemző, könnyen érzékelhető reactiókat adnak. Ezek a reactiók csakis megfelelő reagensekkel jönnek létre, vagyis specifikusak; ha tehát bizonyos betegségnél, pl. a typhusnál a kórokozó kimutatása nem sikerül, akkor a betegből vért veszünk és ha ennek savója a biztos typhusba- cilussal a jellemző reactiót mutatja, serologiai alapon állapítottuk meg, hogy a kérdéses megbetegedés typhus.

Ezen ellenanyagoknak nagy mennyiségben és korán való megjelenése jó prognosisra mutat.

A serologiai reactiókat szigorú fajlagosságuknál fogva nemcsak a betegségek diagnostizálásánál, hanem megfordítva, kérdéses bakteriumfajok meghatározásánál is alkalmazzuk. Mert ha pl. valamely vibrioval kezelt állat savója kétségtelen cholera vibriot kellőleg agglutinál, akkor ama kérdéses vibrio cholera vibrio.

Minthogy azonban a beteg szervezetben a fajlagos anyagok csak bizonyos idő múlva jelennek meg, a bakteriológiai vizsgálat sokszor előbb adhat felvilágosítást a betegség mibenléte felől.

Ä bakteriológiai vizsgálat menete.

Bárminő a vizsgálati anyag, a következő sorrendben vizsgáljuk:

1) szabad szemmel, vagy lupával,

A