Gózony Lajos dr. - Lénárd Vilmos dr.: A gyakorlati bakteriologia zsebkönyve serologiai függelékkel (Eger, 1913)
I. Általános rész - B) A vizsgálati methodusokról általában
27 B) A VIZSGALATI METHODUSOKRÓL ÁLTALÁBAN. A mikroorganismusokról általában. A fertőző betegségek okozói mikroorganismusok és ma már nem is tüneteik szerint különítjük el egymástól a fertőző betegségeket, hanem a kórokozóik szerint. A kórnemző mikroorganismusokat két nagy csoportba osztjuk: 1) növényiekre és 2) állatiakra. A növényi mikroorganismusok közül a pathologiá- ban leginkább a baktériumok szerepelnek. Egysejtű lények ezek, testüket külső hártya veszi körül, mely egyes baktériumoknál megduzzadhat és mint bő burok, vagy tok (capsula) tűnik fel. A hártyán belül van a baktérium protoplasmája a maggal és különböző természetű más alakelemekkel; utóbbiak anyaga lehet jóddal festődő glykogen, keményítő, vagy III-as su- dannal pirosra festhető zsir. Némely baktériumban sajátos kerek szemcsék láthatók, melyek methylenkékkel kékes feketére festődnek, amelyek anyaga azonban eddig ismeretlen (Babes-Ernst-féle metachromás szemcsék). Máskor kicsi apró űröket, vakuolákat, vagy egyes fajoknál spórát találunk a baktérium protoplasmájában. Bizonyos bakteriumfajok önálló mozgással bírnak, mások nem. A mozgás szervei finom kanyargósán lefutó a baktérium hártyájából kiinduló fonalak, csillanni