Gózony Lajos dr. - Lénárd Vilmos dr.: A gyakorlati bakteriologia zsebkönyve serologiai függelékkel (Eger, 1913)

I. Általános rész - A) A mikroszkópról

25

dőlemezzel borítjuk le és itatóssal leitatjuk a fölös vizet. A fedőlemez szélére nedves itatóspapírcsíkot helyezünk, hogy vizsgálat közben ki ne száradjon a készítmény.

Világító forrásul a napfényt, vagy az elektromos ívfényt, vagy a N e r n s t-lámpa összegyűjtött fényét használjuk.

Objectivűl, vagy a Zeiss-féle D száraz lencsét, vagy a 4 mm.-es beakasztható diafragmával és correc- tiós gyűrűvel ellátott apochromat száraz objektivet használjuk. Ennek nagyítása 8-as compensátiós ocularral 1:500.

Ä nagyítás kiszámítása.

Az apochromat objectiveknél és compensátiós ocu- lároknál könnyen meghatározható a nagyítás foka. Ugyanis a compensátiós oculárra ennek nagyító képessége van reáírva, az apochromat objectivre pedig ennek gyújtótávola.

Szabályos tubushossz mellett a mikroszkópban a képtávol 250 mm. Az objectiv nagyítását pedig megkapjuk, ha a képtávolságot elosztjuk a gyújtótávollal.

Pl. ha az objectiv gyújtótávola 2 mm., akkor a nagyítás = 125. Ha ezen objektivhez 8-as compensátiós oculárt használunk, akkor az összes nagyítás 125:8 — 1000-szeres.

Az achromat objektivek és H u y gh e n s-féle okulárokra nézve a nagyítás fokát a mikroszkópokhoz mellékelt nagyítási táblázatban találjuk meg.

A leggyakrabban használt achromat objectivek és Huygens-féle oculárok nagyító képessége a következő:

Zeiss-féle mikroszkópoknál:

V12“ immersio 4-es oculárral = 940 DD objectiv 4-es » = 390

R * 4-es » — 97