Gózony Lajos dr. - Lénárd Vilmos dr.: A gyakorlati bakteriologia zsebkönyve serologiai függelékkel (Eger, 1913)

I. Általános rész - A) A mikroszkópról

25 dőlemezzel borítjuk le és itatóssal leitatjuk a fölös vi­zet. A fedőlemez szélére nedves itatóspapírcsíkot he­lyezünk, hogy vizsgálat közben ki ne száradjon a ké­szítmény. Világító forrásul a napfényt, vagy az elektromos ívfényt, vagy a N e r n s t-lámpa összegyűjtött fényét használjuk. Objectivűl, vagy a Zeiss-féle D száraz lencsét, vagy a 4 mm.-es beakasztható diafragmával és correc- tiós gyűrűvel ellátott apochromat száraz objektivet hasz­náljuk. Ennek nagyítása 8-as compensátiós ocularral 1:500. Ä nagyítás kiszámítása. Az apochromat objectiveknél és compensátiós ocu- lároknál könnyen meghatározható a nagyítás foka. Ugyanis a compensátiós oculárra ennek nagyító képes­sége van reáírva, az apochromat objectivre pedig en­nek gyújtótávola. Szabályos tubushossz mellett a mikroszkópban a képtávol 250 mm. Az objectiv nagyítását pedig meg­kapjuk, ha a képtávolságot elosztjuk a gyújtótávollal. Pl. ha az objectiv gyújtótávola 2 mm., akkor a nagyítás = 125. Ha ezen objektivhez 8-as com­pensátiós oculárt használunk, akkor az összes nagyítás 125:8 — 1000-szeres. Az achromat objektivek és H u y gh e n s-féle okulá­rokra nézve a nagyítás fokát a mikroszkópokhoz mellé­kelt nagyítási táblázatban találjuk meg. A leggyakrabban használt achromat objectivek és Huygens-féle oculárok nagyító képessége a követ­kező: Zeiss-féle mikroszkópoknál: V12“ immersio 4-es oculárral = 940 DD objectiv 4-es » = 390 R * 4-es » — 97

Next

/
Thumbnails
Contents