Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)
Általános dermatologia - A bőr elváltozásainak általános pathologiája - A gyulladás - A gyulladás lefolyása
66 A szövettermelő gyulladás. A gyulladás menetének vázolásánál már megemlékeztünk a szöveteknek ama újonnan való képződéséről, mely a gyulladásnak úgyszólván rendes kisérője s e fejezetben egyrészt azokról a gyulladásos folyamatokról szólunk, amelyeknek képében a szövettermelés nem csupán kisérő, kiegészítő, hanem egyenesen az uralkodó jelenség s amelyeknél a szenvedett defektusok pótlása, a «status quo ante» helyreállítása a cél s amelyeknél a szövetek normális vitalitása, bio- plastikai energiája működik, tehát a regeneratio-ról — másrészt azokról a gyulladásokról, ahol a szövetképzés már nem a normális mederben folyik le, hanem abnormálisán fokozott módon történik s e közben jellemző elváltozásokat hoz létre. Regeneratio alatt az elpusztult sejteknek a környezetből hasonlókkal való pótlását értjük. A sejteknek a regeneratióra való képessége világrahozott, fiziológiai tulajdonságuk és minden egyes szövetnél szünet nélkül és folytonosan nyilvánul, midőn az új sejtek képződésével egyidőben a régiek elhasználódván, tönkremennek. E folyamatnál azonban sokkal erélyesebb a folyamat akkor, midőn pathologiai tényezők hatása alatt elpusztult kisebb-nagyobb szövet - részletek pótlásáról, esetleg a «restitutio in integrum»-ról van szó. A bőr felületes hámveszteségeinél a hámsejteknek tevékenysége hamarosan pótolja az elpusztult szövetet. Faggyú- és verejtékmirigyek azonban csupán akkor képződnek újra, ha a mirigytest legalább lényegesebb részletében épen megmaradt. A kötőszövetnek nagy életenergiáján alapuló regeneratiós képessége abban is nyilvánul, hogy e szövetekben a ki- és átalakult sejtek között az embryonalis sejtek mindég nagy számmal találhatók s ezekből új szövet képződik. A regeneratio azonban tökéletlen is lehet, t. i. ugyanazon, de az eredeti sejtcsoportot mégsem teljesen pótló újképződés (hyporegeneratio) vagy pedig a tönkrement szövetet túlzottan termelő (hyperregeneratio). A fokozott szövettermeléssel járó gyulladás az epidermiszen a tüskés réteg hyperplasiájában és a szarútúltengésben (hyperkeratosis) fejeződik ki. Bizonyos pathologiai tényezők, melyek különböznek a sejtelfajulásokat okozóktól, a hámréteg sejtjeit a normálisnál fokozottabb proliferativ tevékenységre izgatják, amely élénkebb tevékenység a sejtek gyorsított szaporodásában s evvel a réteg sejtelemeinek föl- szaporodásában jut kifejeződésre s következménye a tüskés-réteg ki- szélesedése, túltengése, amit akanthosis-nak (több szerzőnél hyper- akanthosis) nevezünk. Az akanthosis a kórképben egymagában is jelen lehet, azonban a szaruréteg túltengése — a hyperkeratosis is — társulhat hozzá s épúgy társulhat a parakeratosis elnevezés alatt ismert, az elfajulásos nyulladásnál tárgyalandó degeneratiós folyamat is. Az akanthosisnál a bőrszemölcsök megnyúltak, a hámlécek ki- szélesedettek. A tüskés réteg túltengését a sejtsorok megszaporodása okozza. A mitosisok, melyek normális körülmények között, úgyszólván kizáróan a hám 1—2 legalsó sejtsorára, tehát a tulajdonképeni csírarétegre szorítkoznak, az akanthosisnál a tüskés réteg, sejtjein is kisebb-nagyobb számban észlelhetők. Az akanthosis körülírt vagy szétterjedő. Körülírt tiszta akanthosist találunk pl. a verruca plana juve-
