Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)
Általános dermatologia - A bőr elváltozásainak általános pathologiája - A gyulladás - A gyulladás lefolyása
64 A leukocytoid sejteket, melyek a nem túlságosan izgató idegen test jelenlétében mint phagocytá-k fejtik ki energiájukat s a szövetek szétesési termékeinek eltávolítására szolgálnak, Metschnikojf makro- phag-oknak nevezte el, szemben a phagocytismus-ra sokkal kevésbé alkalmas karélyos magvú leukocytákkal (mikrophag-ok). A kötőszövet újonnan képződésénél az egymagvú vándorsejtek, azaz azok a sejtek, amelyek nem a vérből, hanem a kötőszövetből származnak, ismét megállapodnak s a szövetbe illeszkednek (rosttermelő sejtek, fibroblastok, granulatiós sejtek). Az egymagvú sejtek, akár a kötőszöveti vándorsejtekből, akár pedig a bérből származnak, bizonyos fehérjeanyagok nagyobb mennyiségének felvétele révén sajátos, excentrikusán elhelyezett, fehérlő szegéllyel övezett, kerékküllőhöz hasonló alakú sejtmaggal és basophil protoplasmával jellemzett sejtekké, ú. n. plasma- sejtekké (Unna) alakulnak. A plasmasejteket főképen az idősült gyulladásoknál észleljük. A gyulladási folyamatnak rendes kísérője a szövetúj képződés, mely azonban lényegében különbözik attól a folyamattól, melyet a regeneráció fogalma alatt értünk. A bőrben a szövet újonnan való képződése a vérér-kötőszöveti rendszerben történik s jellemző, hogy az élénk sejtburjánzás eleinte tisztán sejtes, gazdagon vaskularizált csíra- vagy granulációs szövet képződésére vezet. E csíraszövetet vándorsejtek lepik el és pedig kezdetben többnyire neutrophil leukocyták, később a vér és nyirokpályákból kivándorolt vagy a szövetben prae- existált nagymagvú lymphocyták. Az eredetileg sejtekben szegény, de rostos sejtközötti állományban bővelkedő kötőszövetnek sejtjei megduzzadnak, orsóalakjuk helyett rövidek, vaskosak lesznek, magjuk elhalványodik. A granulációs szövet tovább differenciálódik, oszlás útján szaporodó rosttermelő (fibroblast) sejtek képződnek akként, hogy a duzzadt sokszögű sejt fokozatosan újból orsóalakot vesz fel, nyúlványai ecsetszerűen felrostozódnak, a rostnyalábok az orsósejtekkel párvonalosan helyezkednek el, majd a finom rostok le-leválnak a sejtről s így a'granulációs szövet rostos szövetté alakul át. A vándor- sejtek idősült gyulladásoknál kisebb-nagyobb csoportokban, mint kereksejtek — aprósejtes beszúrödés — megmaradnak vagy a szövetben előbbi helyzetüket foglalják el. Nagyobb anyaghiányoknál a szövetképződés nem termel a hiányt teljesen pótló parenchymát, hanem a csíraszövetből képződött kötőszövet, hegszövet lép annak helyére, mely hegedés az újonnan képződött erek folytán sokszor igen gazdagon vascularizált. ífc 9$. íjc A gyulladásos beszűrődésben előforduló sejteli morphologtája: Leukocylák (fehér sejtek). Szemcsézett protoplasmájú sejtek, polymorph, súlyzó, olvasó, dendritikusan elágazó vagy patkóalakú egy vagy több maggal (polynuclearis leukocyták). A mag 3—4 karélyból is állhat s ilyenkor az egyes karélyokat karcsú, sokszor alig észrevehető nyúlvány köti össze egymással. A sejtek eredetileg kerekidomúak, azonban minthogy a metszetben az érfalon való átvándorlás különböző szakaiban rögzíttetnek, górcső alatt a legváltozatosabb alakokat láthatjuk. Festékfelvevő képességük szerint megkülönböztetünk 1. neutrophil, 2. basophil, 3. acido-, illetve eosinophil leukocytákat. — Az eosinophilia kórtani jelentősége még homályos. A keringő normális vérben a leukocytáknak kb. 2%-a eosinophil. Újszülötteknél, asszonyoknál a menstruatio alkalmával fiziológiai felszaporodásuk állapítható meg. Kórosan a dermatitis herpetiformis-nál, a pemphigus-nál, a parapsoriasis-nál, a prurigó-nál, a pcllagrá- nál stb. észlelték. Pathogenezisét bizonyos szövetek, különösen anaphylaxia-t
