Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)

Általános dermatologia - A bőr elváltozásainak általános pathologiája - A fiziologiai alapon keletkező működési zavarok

A BŐR ELVÁLTOZÁSAINAK ÁLTALÁNOS PAT HO LÓG IÁJA.

A dermatológia tárgyát alkotó betegségek, elváltozások, jelenségek külömböző pathológiai folyamatok eredményei. Az általános pathológia látószögéből ezeket a kóros folyamatokat a következő- képen szabályozhatjuk: 1. Fizológiai alapon keletkező működési zavarok. 2. Gyulladások. 3. Primaer elfajulások. 4. Alképletek.

A fiziológiai alapon keletkező működési zavarok.

Á bőrön úgyszólván mindennapos és fiziológiainak tekinthető hatások alatt elváltozások keletkezhetnek. A sejtek életműködésének zavarai ily élettani tényezők hatása alatt anélkül is bekövetkezhetnek, hogy a sejtelemek szerkezetükben megváltoznának, épségükben sérülnének. E működési alterációk az erek rendellenesen fokozott tágulásán vagy szűkülésén alapuló futólagos elváltozásoknak, az érfal az öregkor sajátosságaként beálló elváltozásának, ennek következtében vérzéseknek, a festékesség, az elszarusodás, az elválasztás körébe tartozó módosulásoknak alapja voltaképen természetes folyamat, mely elméletben ugyan kórosnak nem vehető, de a gyakorlatban mégis nem egyszer therapiai beavatkozásunkat igényli.

Ily fiziológiai, olykor azt a mértéket azonban túlhaladó s az erekre gyakorolt inger következménye az erythema fugax, amelyet mint elpirulást (erythema ex pudore) centrális idegingerek közvetítésével jelentkező fluxiós hypersemiás képet naponta észlelünk, anélkül, hogy azt kórosnak tekinthetnénk. Az elváltozásnak ellentéte az ugyancsak psychés befolyások alatt keletkező élsápadás (livor cutis), az erek összehúzódása következtében. Ez utóbbinak fokozódása a musculus arrectores pilorum-ok görcsös állapotával szövődve a libabőr (cutis anserina).

Hasonlóképen keletkezik a bőr márványozottsága (cutis marmo- rata, livedo annularis e frigore, livedo reticularis), mely leginkább a levetkőzésnél támad, midőn hirtelen alacsonyabb hő éri a meztelen testfelületet, s a bőr, főleg a törzs bőre hajszálereinek rendszertelen tágulása és összehúzódása révén sajátos foltos, «márványozott» külsőt mutató, mely rendszerint csakhamar kiegyenlítődik, azonban tartós is lehet kóros körülmények (tuberculosis, alcoholismus, hypothyreoi- dismus stb.) között (Adamson).

Az erek kimondott sérülékenysége, mely a senilis involutióval jár, már tartósabb elváltozásokra vezet. így a gyűjtőér falazata ellenállásának csökkenése és öblösödése az angioma-ra vezet. Máskor külömböző alakban vérzések támadnak a senilis bőrön (purpura senilis), anélkül, hogy gyulladás előzné meg vagy kisérné a lseesiókat.

A festékesség körében közismert a ruhától nem fedett testrészeknek már normálisan fokozott festékessége a fénysugarak hatása alatt s ugyancsak a festéktermelés fiziológiai megszűnésének következménye az őszülés (canities).