Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)

Részletes dermatologia - Álképletek

cysta és epithelialis jellegű, a verejtékmirigvvezetékek hámsejtjeivel egyező alakú sejthalmazok láthatók kerek fészkek vagy vonalas alakulatokba elren­deződve. Egyes ily hámképleteknek alakja a vezetékek alakjával tökéletesen egyezik, leszámítva azt, hogy lumen-juk hiányzik, sőt azok egy részének a verejtékmiriggyel való közvetlen összeköttetése is megállapítást nyert. A cysták fala helyenkint 2—4 hámsejtsorból is áll s tartalmuk lehámlott és colloid el­fajulást mutató hámsejtekből, törmelékből és colloidszerű homogen anyagból áll. A hámsejteknek egy része glykogent is tartalmaz. Az elváltozás természetét illetően az a régi, Kaposi-féle állás­pont, hogy a nyirokerek bántalma forogna szóban, teljesen túlhala­dott. Darier, Jaquet, Török, Philippson vizsgálatai ugyan az elváltozás epitheltermészetét megállapították, de még akkor is vitás maradt, váj­jon a hámsejthalmazok az ébrényi életből visszamaradt, lefűződött sejtcsoportokból, durványos verejtékmirigyekből származnak-e, ami az elváltozás eredeti nsevus-os természete mellett bizonyítana. Végre Krompecher vizsgálatai bizonyították be az elváltozásnak epithelialis eredetét s a basalsejtes rákokhoz való vonatkozását. Gyógyítása : kimetszés vagy galvanokautherezésben áll. Az epithelioma adenoides cysticum Brooke1 (1892) gombostűfej- borsónyi a normális bőr színével egyező, lelapult, csillámló, merev összeállású csomó, mely leginkább az orr tövén, a nasolabialis redőben s a szomszédos arcfélen, olykor a homlokon, az állón, a szemhéjon vagy a hajas fejbőrön támad rendesen többedmagával elszórtan vagy szorosan egymás mellé csoportosulva. Az elváltozást többnyire a puber­tás idején észlelték, midőn tudvalévőén a bőr faggyúmirigyei fiziológiai okokból is fokozott tevékenységet fejtenek ki. Kifejlődése lassú, von­tatott s a képlet bizonyos nagyságot elérve, tovább nem növekedik. Spontán visszafejlődést nem észleltek, viszont Jarisch egy olyan esetet említ, ahol a csomók rákos fekélyekké (ulcus rodens) alakultak át. Szöveti képében (Brooke, Unna, Balzer és Ménétrier, Fordyce, Basch, Já­rt sch stb.) az irha többé-kevésbé sűrűén epithelsávokat, hámfészkeket mutat, melyeknek elrendeződése nem egyszer faggyúmirigykarélyokra emlékeztet, anélkül, hogy a belső sejtek rétege a normális faggyúképződésre jellemző szer­kezeti elváltozásokat mutatná. Azonkívül számtalan, az epithelsávok között s a folliculusok falában képződött cvsta van jelen, melyeknek űrét concentriku- san rétegezett nem egyszer szőrszálat is tartalmazó hámsejtek, illetve colloid- anyag tölti ki. Az elváltozás kétségen kívül az epithelből és faggyúmirigy- részletekből (pehelyszőrtüszőből Jarisch) indul ki és pedig a basalis sejteknek atypusos burjánzása révén (Krompecher). Gyógyítása : kimetszés. A basalioma (endothelioma) multiplex capillitii Spiegler rendkívül ritka elváltozás, mely a fejbőrön számos {Spiegler egyik esetében 40!) a paradicsomra emlékeztető bab-narancs kiterjedésű, félgömbalakú, merev, rugalmas daganatot alkot. Az elváltozás amennyiben excessiv számban jelentkezik, az egész fejbőrt parókaszerűen beboríthatja. Nö­vekedése igen lassú, évtizedekre kiterjedő, anélkül, hogy áttételeket, mirigyaffectiókat vagy az eléktelenítesen kívül egyeb subjektiv kel­lemetlenséget okozna. Szöveti képe után Spiegler még az erek, tehát az endothelium féktelen burjánzását hitte az elváltozás lényegének, míg Lubarsch a tumornak epithe­lialis eredetére utalt. Krompecher basalsejtes epitheliomái közé sorozza. Gyógyítása Spiegler egyik esetében a tumorok sebészi eltávolítása mellett Thiersch-féle bőrátültetéssel sikerült. 1 1 Syn. : trichoepithelioma papillosum multiplex Jarisch, acanthoma aden. cyst. Unna, basalioma aden. cyst. Krompecher.

Next

/
Thumbnails
Contents