Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)

Részletes dermatologia - A bőr függelékeinek elváltázásai

527 Rendelések : Rp. Resorcini 1,0—3,0 Tinct. Cantharides 5,0—10,0 01. ricini 3,0 Spir. vini rect. ad 100,0 M. D. S. A góc bedörzsölé- sére (vattával). Acidi acet. glaciális Acidi cárból. Chlorali hydrati ää 5,0 Trae jodi M. D. S. Ecsetelésre. 15,0 Jodi 1,0 Kalii jodati 2,0 Aquae dest. ad M. D. S. Lugol-iélé 300.0 jódos jodkalium oldat. lip. Acidi salicylic! gr. 2,0—5,0 Tinct. capsici 5,0—10,0 Ol. ricini -3,0 Spir. vini rectad 100,0 M. D. S. A góc bedörzsölé- sére. • Rp. Tinct. Cantharides 5,0 Tinct. jaborandi Spir. Melissae aa 15,0 Aqu. Coloniens 65,0 M. D. S. Diffus alopeciá-ra. Rp. Chinini hydrochlor 1,0 Tra jaborandi 20,0 Spir. aetherei 80,0 Ölei verbenae qu. s. M. D. S. Diffus alopecia-ra Darier után. A trichorrhexis nodosa-náRaz arc, tehát a bajusz, a szakáll, a szemöl­dök, valamint ritkábban a nemi szervek szőrzetén az egyes szőrszálakon egy vagy több különálló csomócska támad, mely felületes megtekin­tésnél a tetvek serkéire emlékeztet, azonban a serkés szőrszál csipesz­szel egész hosszúságában kitéphető, ellenben a trichorrhexis-nél a szál már a csipesszel való érintésre a csomó helyén letörik. A törés helyén a szőrszál vége — amint nagyítás alatt tisztán kivehető — ecsetszerű felrostozódást mutat. Górcső alatt a csomó helyén, a cuti- cula felhasadása mellett a két szőrszál vége két egymásba szorított ecset képére emlékeztet. A rostok közé az atmosphserából por- és szénszemcsék, valamint saprophyták szorulnak. Az egyes csomók közötti szőrrészlet sértetlen. Okát a szerzők egy része valamely eddig még fel nem ismert parazitában keresi. Hodara (1894) és Spiegler (1897) ily mikrobalele­teket le is írtak, azonban eredményeik megerősítést eddig nem nyertek. Újabb kísérletek (Wolfberg. Lassueur) alapján az á felfogás jutott előtérbe, mely a bántalom okát mechanikai (túlságos kefélés, dörzsölés) és a cuticulát sértő befolyásokban keresi. Csillag (1911) vizsgálatainál úgy a trichorrhexis-t, mint a trichoptilosis-t csupán ama hajszálak­nál állapíthatta meg, melyeknek vége már előzőén cuticulaját vesz­tette, ami ugyancsak a bántalom mechanikai eredete mellett szól. Gyógyítása a bajusz és a szakáll beretválása. 2—5°o hydrarg. praeec. album vagy kénes kenőcsöket is ajánlanak, de elégséges a növő bajusz vagy szakáll egyszerű zsírozása (pl. Rp. Ol. amygdalar. 18,0 01. ricini 2,0 M.). Trichoptilosis1 alatt a hajszálak hosszanti felrostozódását értjük. Minthogy kizáróan csak hosszú hajzatot viselőknél észlelhető, termé­szetesen a nők panaszát képezi. A bántalom feltehetően mechanikai eredésű. A haj túlságos szárazságát, zsírtól való megfosztását (túl­zott hajmosás, hajsütés), a faggyúmirigy váladékának a túlhosszú hajzat bezsírozásához viszonylagosan elégtelen voltát okozzák. 1 A bántalom első leírói Wilks és Britjei voltak, de az elnevezés Ivaposi- tól származik. Syn. : trichonodosis. 1 Syn. : iriehoschysis.

Next

/
Thumbnails
Contents