Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)
Részletes dermatologia - Ismeretlen oki tényezőktől előidézett, részben fajlagos természegű gyulladások
412 feltevésre indította, hogy a betegséget egyenesen mint a tuberculosis bőrön való nyilvánulásának egyik kórképét fogja fel. Több híve van ma is még a neurogén elméletnek, melyet ugyan már Besnier «platói feitevés»-nek nevezett. A vérben eosinophiliát is találtak (Leredde és mások). Nézetünk szerint a histologiai lelet, az értágulásoknak, a beszűrődésnek első sorban a bőrmirigyek — tüszők, verejtékmirigyek, vezetékek — körül való keletkezése s az elszarúsodásnak épen e képletekben legkifejezettebben észlelhető elfajulása amelleft látszik tanúskodni, hogy a pityriasis rubra pilaris-nál oly kémiai természetű ^anyagok szerepelhetnek, melyek kiválasztásuk közben első sorban a bőr említett függelékes szerveit támadják meg. Hogy ezek a kémiai anyagok végeredményben endogen (anyagcserezavar, hormonális egyensúlyzavar, endotoxinok) avagy egyéb, szervetlen vagy szerves (bacte- rialis, pl. gümős fertőzés vagy más) esetleg autogén anyagok felhalmozódásának tudhatók-e be, az még merőben ismeretlen. A lichen (pityriasis rubra pilaris) kérdés. A lichen (Aa'/r,v) elnevezést a régi szerzők a legheterogénebb bőrelváltozásokra alkalmazták jóformán minden rendszer nélkül a «herpes», «psora», «scabies» kifejezésekhez hasonlóan. A XIX. század derekán Hébra érdeme, hogy sikerült a lichen fogalmát rögzítenie, ameny- nyiben az elnevezést oly bőrlsesiók számára tartotta fenn, melyekre jellemző a betegség egész lefolyása alatt további átalakulást nem, szenvedő göbök megjelenése. Hébra maga két kóralakot ismert el lichennek, t. i. a lichen ruber-t és a lichen scropholosorum-ot. Azonban a tőle (1850) lichen ruber exsudativus elnevezés alatt leírt kórképnek, melyet súlyos, rendszerint halállal végződő általános megbetegedésként ecsetelt, nem adta közléseiben félreérthetetlen képét s evvel évtizedes vitákra és félreértésekre szolgáltatott alkalmat. Ma már látjuk, hogy Hébra a lichen exudativ'ns ruber-éban heterogen kórképeket vetett egybe s a fogalomba a franciáktól Devergie genialis leírása (1857) alapján pityriasis rubra pilaris-nak nevezett bőrbántalom s az avval azonos, de a súlyosabb esetekre szorítkozó és a dermatologiában sokáig különálló bántalomként kezelt Kaposi- tól (1877) lichen ruber acuminatus elnevezéssel újból kidolgozott kóregyedeken kívül az akkor még el nem határolható mai erythrodermák egy részét is belefoglalta. Hébra első közleményeinek hatása alatt Magyarországban Poór Imre (1862) a «liehen exs. ruber»-t azonosítja a hámló universalis, súlyos ekzemá-val {mai erythrodermá-val) s csak midőn a Hébra-Kaposi-féle tankönyv 1874-ben tökéletesebben, már a későbbi lichen ruber acuminatus kórképe irányában fejleszti a kór fogalmát, 1875-ben ismeri el egy esetnek praecis klinikai és histologiai közlése mellett a kórkép önálló létezését, azonban magát a betegséget nem ítéli meg oly pessimismusszal, mint Hebra tette. 1869-ben Erasmus Wilson Angliában egy új kórképet ismertet lichen planus elnevezéssel, ma is teljesen helytálló és korrekt leírását nyújtva e bántalomnak. A laesiókat mint szögletes, elevált, sötétvörös, lelapult hegyű, vagy benyomott, üvegszerűen fénylő göböket írja le s említi a nyálhártyalaesiókat rs. Wilson ellen a bécsi iskola részéről Auspitz (1869) intézi az első támadást s a bécsi iskola éveken át teljesen ignorálja Wilson felfedezését s vele a lichen planus létezését s midőn kénytelen is a kórképet elismerni, Wilsont nem is említi (Hebra-Kaposi tankönyv 1874). Kaposi végre a bonyolódó lichenkérdés tisztázásának szükségét felismerve, 1877-ben az egész kérdést felölelve, azt fel-és átdolgozza. Dolgozatában a lichen ruber-t mint egységes betegségfogalmat állapítja meg s ennek két alakját ismeri u. m. 1. a lichen ruber acuminatus-t (— a Hebra lichen ruber exsudativus) és 2. a lichen ruber planus-t {= Wilson-íé\e lichen planusszal.) A Devergie-léle pityriasis rubra pilaris-1 azonban lichenjei közt nem is említi, azt teljesen különálló betegségnek tartván még ekkor. Ekként a 80-as évek elején volt egy lichen planus, melyet mindenütt elismertek, azonkívül volt egy lichen ruber acuminatus-n&k nevezett súlyos, többnyire végzetes prognosisszal bíró betegség, melyet csak a bécsi iskola ismert s volt egy enyhébb, jóindulatú, bár általánosodó betegség a pityriasis rubra pilaris, melyet a bécsiek nem ismertek, azonban a párisi iskola rendszeresen diagnostizált. Midőn Brocq először felveti a lichen ruber acuminatus és a pityriasis rubra pilaris identitásé nak lehetőségét, nemcsak Bécs részéről talál heves ellenzésre, de honfitársai részé
