Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)
Részletes dermatologia - Ismeretlen oki tényezőktől előidézett, részben fajlagos természegű gyulladások
406 rohamosan jelentkező élénkpiros, kölesnyi élénken hámló és viszket» göböket írtak le. E papulák igen nagy számban jelentkeznek s úgy az izolált göböket, mint a plakkokká egyesülteket diffus, bővérű udvar övezi. 7. Lichen pemphiogoides név alatt oly lichengöböket írtak le, (Besnier, Darier, Kaposi, Hallopeau s mások), melyek nem egyeznek a lichen azon alapfogalmával, mely éppen az elemi lsesionak más formatiová való átalakulását zárja ki. A 1. pemphigoidesnél ugyanis a planusgöbök tetején hólyagocskák fejlődnek ki vagy a lichenpapu- lákkal egyidejűén diffus erythemafoltok mellett külön hólyagos lsesiók is támadnak. A bántalom rohamosan jelentkezik, a közérzet erős befolyásolásával. Feltűnően hevenyés lefolyású, a hólyagok helyén apigmentatiót, a göbök helyén festékességet hagy hátra. 8. A liehen albus (Zumbusch 1906) — melyről kérdéses, hogy nem azonos-e a lichen atrophicus-szal — kezdetben kölesszem-lencsényi élénkpiros, később kékesszínű, kerek vagy sokszögű, enyhén a bőr színe fölé domborodó, élesen elhatárolt, lágyabb összeállású, nem hámló, időnként viszkető göbökből álló egynemű elváltozás. A gö- böknek egy része felszívódik, másik része szélti növekedéssel kb. köröm nagyságára nagyobbodik s e nagyobb gócok mozaikszerű rajzolata jelzi, hogy több egynemű alapelem összeolvadásából keletkeztek. A növekedéssel a gócok síma, csillámló felülete porcellánszerű fehér színt ölt anélkül, hogy hámlást mutatna s a fehér szín a periférián fokozatosan megy át a szegély piros színébe. A nagyobb gócok közepén a lsesio felülete egyenetlen és merev, érdes, egy csoportot alkotó szürke, papillomaszerű felrakodásokkal borított. Bizonyos idő múlva a góc fokozatosan lelapul s helyét finom, az ép bőr színe alá süppedt sorvadás foglalja el. Elkülönítő kórhatározás legfeljebb a psoriasis-szal szemben vál- hatik szükségessé. A lichen albus-nál azonban a hámlás hiánya, a felület simasága s az, hogy maga után sorvadást hagy, oly jelenségek,, melyek a psoriasis-nál sohasem észlelhetők. Szöveti képében Zumbusch szerint a lényegesebb elváltozások az irhában székelnek. A bőrszemölcsök és az irha legfelsőbb rétegének kötőszövete duzzadt, homogen annyira, hogy az eredeti fibrillaris szerkezet alig felismerhető. Az ^elváltozás élesen elhatárolt a hámhatártól, az irha középrészéig lenyúlik s alakja nagyjában egy gömbszelvény alsó domborulatának felel meg. A bőrszemölcsök elmosódottak. A gyulladásos beszűrődés kismérvű, az erek körül észlelhető, holott az elváltozás szomszédságában mindenütt igen kifejezett ^ köpenyszerűen vészi körül az elváltozást. A rugalmas rostok egy finom hálózata a hámréteg alatt úgy a góc szélein, mint középpontjában, igen keskeny felületes sáv gyanánt látható, holott magában az elváltozásban teljesen hiányzik. Csillag (1909) vizsgálata lényegben hasonló eredményt adott. 9. Kétségtelen, hogy a Wilson-féle lichen planus-nak van egy kihegyezett változata is, mely azonban abban külömbözik a pityriasis rubra pilaris göbjeitől, hogy typusos planusgöbökkel vegyesen fordul elő. Számos ily eset ismeretes (Schwimmer, Levin, Köbner, Kaposi, Róna, stb.) s épúgy leírtak olyanokat, ahol az egyik változatból fejlődnék ki a másik (Kaposi, C. Fox, Havas, Duhring stb.), anélkül, hogy azon rosszindulatú lefolyást mutatná, melyet Kaposi ecsetelt s melyet a bécsi iskola nj^omában a lichen ruber acuminatus külön kórképe alá foglal. Mi Hallopeau-xal egyetértve a kihegyezett papulák- ból álló lichen-1 a «Wilson-íéle lichen egyik egyszerű tiiszőkörüli (pe-
