Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)
Részletes dermatologia - Ismeretlen oki tényezőktől előidézett, részben fajlagos természegű gyulladások
401 azt Civatte véli, ezidőszerint nem'bizonyítható, ámbár tagadhatatlanul aránylag gyakori az elváltozásnak gümős egyéneknél való nyil- vánulása. Magunk is két esetben láttuk, egyik esetünknél (Törökkel és Kelennel) a gümősödésnek jobbindulatú, elhúzódó, az egyént relative kevéssé veszélyeztető alakjaival, speciálisan a röntgenogrammal kimutatható peribronchialis mirigyek gümősnek felfogott duzzanatával társulni. Gyógyítás. Mint symptomás orvoslással enyhébb hámlasztó szerekkel tehetünk kísérletet, anélkül azonban, hogy a bántalom javulását valószínűséggel remélhetnők. Említett esetemnél, hol a röntgenátvilágítás a peribronchialis mirigyeknek mérsékelt duzzadását állapította meg (Kelen) s akinél a legkülönbözőbb helyi és általános gyógyító módot alkalmaztam, a teljes gyógyulás akkor állott be, midőn huzamosabb időt (3/4 évet) Tátrafüreden tölthetett. Az azóta elmúlt négy év alatt kiujúlás nem történt s a beteg bőrbántalmából véglegesen gyógyultnak látszik. Herxheimer, Weinmann a sósavas pilocarpin diaphoresis-es hatását dicséri, mellyel a bántalom több eseténél kielégítő eredmény volt elérhető (az 1 %-os vizes oldatból harmadnaponkint 1 — 2 ccm. az izmok közé. Utána az izzadás alatt ágynyugalom !). A pityriasis simplex. Pityriasis simplex-nek leginkább gyermeknél az arcon, különösen a a szájnyílás körül, az állón, az arcfeleken, de a törzsön és a végtagokon s a hajas fejbőrön is minden subjektiv kellemetlenség vagy megelőző gyulladás hijjával jelentkező s lazán tapadó apró száraz, nem zsiros, fehér pikkelyek, illetve por-, korpaszerű hámrészecskék bő képződésében nyilvánuló bántalmat nevezünk. Még el nem dönthető, hogy a felnőttek hajas fejbőrén, szőrzettel borított testrészein s egyéb tájakon támadó hasonló képet nyújtó elváltozás mint ide sorolható önálló kórkép értékelhető-e, avagy az kizáróan csak a seborrhoea sicca részjelensége-e. Az elváltozás gyermekek, olykor felnőttek arcán polycyklusos szélű korongalakú kerek vagy megnyúlt halványrózsaszinú alapon jelentkezik s felületén úgy néz ki, mintha cukorporral volna lazán behintve. Elkülönítő kórhatározást a seborrhoea sicca igényel, melynél azonban a faggyútúltermelés következtében a bőr zsiros, sárgás színezetű s a pikkelyek sem fehérek és szárazak, mint a pityriasis simplex-nél, hanem szárazak, sárgásak illetve szürkések. A pityriasis simplex-et a bécsi iskola Hébra nyomán a seborrhoea sicca- val azonosítja, holott a francia szerzők túlnyomó része a kórképet teljesen kivonja a seborrhoeák köréből s önálló, fertőzésen alapuló bántalomnák minősíti (tcigne amautacée Alibert dartre furfuracée,, — volante), dehogy az utóbbiak is felismerték, hogy az eseteknek egy csoportja mégis valami vonatkozásban állhat a faggyúelválasztás rendellenességével, arról azok a változatok tanúskodnak, melyeket Sabouraud 'pityriasis surseborrhoique és steatoides elnevezéssel illet (= seborrhoea sicca Hebra). Mi részünkről azt véljük, hogy itt két, a klinikai képben sokszor csupán árnyalatban külömböző s így alig megkülöm- böztethető, de egymástól eltérő kórfolyamatot vetettek össze, t. i. a pityriasis simplex-et, mely tényleg független a seborrhoeától és seborrhoea sicca-1, melynek viszont úgy látszik aligha van kapcsolata a pityriasis simplex-szel. Oka ismeretlen. A francia szerzők általában fertőzésben (Malas- sez-féle spórák?, palack-bacillus? pyogen coccusok?) keresik, mások Poor F.: Deimatologia. 26
