Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)

Részletes dermatologia - Fajlagos fertőzések következtében keletkezett bőrbántalmak - Ismeretlen mikroorganismusoktól előidézett fertőzések

373 ISMERETLEN MIKROORGANISMUSOKTÓL ELŐIDÉZETT FERTŐZÉSEK. A pityriasis rosea (Gibert). Pityriasis rosea1 alatt ovális, ritkábban kerek, körömnyi, de kb. koronányi kiterjedést is elérő, néha nagyobb területeken egymással összefolyó, rózsaszínű vagy sárgásba hajló, a bőr színe fölé alig emel­kedő, elmosódott szélű, hámló, a szervezetnek semmiféle ártalmával nem járó, olykor mérsékelten viszkető, igen nagy számban jelent­kező, néhány hét alatt spontan is gyógyuló bőrelváltozást értünk. A bántalom rendesen a törzsön székel, olykor a nyakra, a felső karra, a combra is átterjed, de az arcot, alszárat, alsó kart, tenye­ret, talpat mindig megkíméli. Rendszerint egyetlen különösen élénk rózsaszínű és hámló, gyak­ran körkörös, ovális, olykor a trichophytiasis superficialis-tól csupán a trichophyton-lelet hiánya alapján megkülömböztethető gócból indul ki.2 A kezdő gócot csakhamar, kivételesen huzamosb idő (1—2 hét) múlva, több hasonló követi s a gócok fokozatos egymásutánban fejlődve, olykor százszámra lepik el a prsedilectionalis testtájékokat mindkét testfélen részarányosán. A kiütés tartama 4 — 6 hét, kivételesen azon­ban tartósabb is lehet. Spontan gyógyul a gócok fokozatos elhal vá­ny odása, finom korpázás kíséretében, minden maradandóbb jel hátra­hagyása nélkül. A pityriasis rosea rendszerint ifjú egyének betegsége és pedig a nőknél gyakoribb. A följegyzések szerint tavasszal és ősszel — Szabóky szerint ősszel és télen — gyakoribb volna mint más évsza­kokban. Más szervek elváltozását a bőrbántalommal oki kapcsolat­ban nem észlelték, több szerzőnek feltűnt azonban a kiütés megjele­nése profus izzadás kíséretében. Szöveti képében a szemölcstestek bővérűsége, vizenyője és az erek körül kifejezett gyulladásos beszűrődés látható. Az elváltozás széléből vett készítmé­nyeken górcsői apró, felületes hólyagocskák (Sabouraud), valamint sejtbeli és sejtközötti vizenyő észlelhető, olykor a tüskés rétegnek lényegesebb kiszélese­dése (akanthosis) kíséretében. — A sokat keresett trichophyton gombáit, illetve fonalait az újabb szerzők az elváltozásban megtalálni nem tudták, ami a Ka- posi-féle bécsi iskola trichophytiasis-os elméletét megcáfolja. Elkülönítő kórhatározás a trichophytiasis superficialis cutis és az annularis syphilid-ekkel szemben jő szóba. Amint említettük, a kezdő elváltozás (plaque initiale) a csalódásig hasonlíthat a trichophytiasis góchoz, azonban a mikrophytalelet negativitása útba igazít. Köny- nyebbé válik a megkülömböztetés, amikor a pityriasis rosea már tel­jesen kifejlődött képet ad. Ilyenkor részarányossága a trichophytiasis rendszertelen elhelyezkedésével szemben felette egyszerűsíti a diag- nosist. A gyürűalakú syphilid-nél sohasem találjuk meg az elváltozás közepén azt a korpázó hámlást, amely a p. rosea-nál nem hiányzik. 1 1 >Syn. : herpes tonsurans maculosus et squammosus (Hebra-Kaposi), pity­riasis maculosa et circinata (Duhring), roseola squammosa (Fournier). 1 «plaque méreo, «plaque initial».

Next

/
Thumbnails
Contents