Poór Ferenc dr.: Dermatologia orvosok és orvostanhallgatók számára (Budapest, 1922)
Részletes dermatologia - Fajlagos fertőzések következtében keletkezett bőrbántalmak - Állati szervezetektől előidézett folyamatok
371 Kp. Naphtholi ß. 15,0 Cretae a. 10,0 Sápon. vir. 50,0 Vaselin ad 100,0 M. D. S. Kaposi-féle naph- thol-os kenőcs. Egyéb dermatozoonok: A demodex folliculorum a faggyúmirigytüszők ártatlan élősdije, de némely szerző bizonyos, még nem tisztázott kóros szerepet is juttat neki. 0-3 mm. hosszú, 0,04 mm. széles, a mellkastól harántbarázdával elválasztott feji résszel, négy apró végtaggal ellátott szervezet. Hasonló, ha ugyan nem azonos szervezet a kutyáknál mint veszélyes abscedálások okozója ismeretes. Az acarus tritici, gabonateiű többnyire gabonát lapátoló munkásokat támad meg. Marása helyén heves, bővérű erythemafoltok keletkeznek, helyenkint göbös- hólyagocskás elváltozással. 8—10 nap múlva a gyulladás csökken, lemezes hám- lásnak ad helyet (Geber Ede 1877, Koller 1882). A parazita olykor megszámlálhatatlan mennyiségben lepi el a gabonát. Horváth G. közli, hogy egy ízben egy egész hajórakományt kénytelenek voltak a Tiszába sülyeszteni az atkák miatt. A dermatonyssus avium (tyúktetű, Dugues 1834) atkája a tyúkok-, galambokról stb. jut néha az emberre, különösen az ólok tisztántartásával foglalkozóknál észlelték. Viszketést okoz következményes genyhólyagokkal. Hasonlít a rühösséghez, de a járatok hiányoznak. Az atka tégla- vagy barnavörös, hosszúkás (1 mm.) és 4 pár karmokkal ellátott végtaggal bír. Gyógyítása legcélravezetőbben peru- vagy egyéb balzsamféléket tartalmazó kenőcs bedörzsölésével történik. A leptus autumnalis a trombidiunűholosericum-nak az álcája. Ovális, sárgás- piros, 0-3—0-5 mm. hosszú, 0-3 mm. széles, hasi oldalán harántbarázdákkal fej melli és hasi részre tagolt. A parazita fűszálakról s egyéb mezei növényekről kerül július és augusztus havában az emberi bőrre s ott a fedetlen testrészeken heves viszketést, csalánkiütést s göböket idéz elő. Néha a kiütés a testfelület tetemes részét elfedi. A parazita — amint nagyítóval kivehető — fejét a bőrbe préseli. Tűvel kiemelve, élénken mozog. Darier szerint Páris környékén nagyon elterjedt s a kirándulókat támadja. A kellemetlen kiütések borogatás, hűtő kezelés alatt hamarosan elmúlnak. Az ixodes ricinus, a nálunk otthonos kullancs, a mezei növényekről kerül néha az emberre, de gyakrabban az állatokra (kutya stb.). Fejével befúrja magát a bőrbe s úgy szívja a vért s azon arányban, amint vérrel megtelik, duzzad meg a bőr felszínén maradt teste. Teli szíva magát vérrel, rendesen néhány óra, esetleg 1—2 nap múlva magától is lehullik, ha azonban erőszakkal akarjuk eltávolítani, feje beszakad a bőrbe s ott gyulladást idéz elő. Az argas reflexus a deszka repedéseiben tartózkodik főleg a tyúkólokban, galambdúcokban s az ott alvó állatokat támadja meg. Emberre is átvándorolhat s a csípése révén a szervezetbe jutott toxin hosszadalmas — heves viszketés után jelentkező és sokszor kiújuló erythemafoltok, széleiken papulákkal (Boschulte 1877) — bőrbántalmat okoz. Sok kellemetlenséget okoz a Perzsiában honos s a nálunk ismeretesnél nagyobb argas persicanus. A larva migrans1 jelenlétét a bőrben kissé a bőr felszíne fölé emelkedő 1—3 mm. széles, egyenes, zegzúgos vagy ívalakban hajlott vonalat alkotó piros sáv jelzi. A vonal, mely jellemző módon mindig solitaer, növekedésének gyorsasága változó (1—3—15 cm. naponta). A vonal végén több ízben sikerült a bőrnek üveglappal való nyomásos anaunizálása mellett egy apró, fekete pontalakú parazitát lelni, melyről még nincs véglegesen eldöntve, hogy egy légyfaj (gastrophilus equi) álcája-e, vagy a clipterák-, illetve a filariákhoz tartozó állati szervezet-e. Az álca csupán a hámban találva fel életfeltételeit, mélyebbre le nem hatol. A legtöbb eset Oroszországból van közölve. Szórványosan észlelték Ausztriában és Nyugat-Európában is. A betegség első esetét Lee (1874) ismertette. A symptomatologia, a kórokozó ismertetése körül R. Crocker, Sokolow, 1. Neumann, Samson-Himmelstjer na, Kaposi, Rille, Stelwagon s mások szereztek érdemeket. Gyógyítása jodtinctura vagy sublimatoldat bedörzsölésében áll. Huzamosb fennállás után spontán is gyógyul. 1 1 Syn. : creeping eruption (Lee), hyponoderma Kaposi, dermatomyiasis . migrans cestrosa Kumherg, epidermitis linearis migrans Kengsep. Bp. Styracis liqu. 80,0 Bals. peruv. 20,0 Spir. vini Glycerini ää 16,0 M. D. S. Rüh eilen Jarisch. 24*
